A Szentendrei Sziget északi csúcsának csendes erdős vízparti tája már hozzávetőlegesen
száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. A sziget északi csúcsán, a
Duna elágazásánál van Kisoroszi. Az 1880-as években az akkor cserkészszövetség
rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki
Pál akkori miniszterelnök is.
A falu már a rómaiak által is lakott terület volt. A falu határában a Hosszúréti
dűlőnél őrtornyot építettek az egyre sűrűsödő barbár támadások miatt. A falu a Rosd nemzetség ősi birtoka volt, az első írásos emlék 1394-ből származik,
amikor is Orosz falu volt a neve. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának
idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akiktől
a helység a nevét kapta.
Kisoroszi lakosai az egész középkorban kiváltságot élveztek. I. Lajos, Zsigmond,
II. Ulászló és Mátyás királytól, melyeket III. Ferdinánd és I. Lipót is megerősítettek.
