Az IUCN - Világ Természetvédelmi Unió Oktatási és Kommunikációs Bizottsága (CEC)
félnapos szakmai program keretében Kisoroszi vendége volt.
A közel harminc országból érkező, mind az öt kontinens képviseletét ellátó küldöttség,
nem véletlenül választotta Kisoroszit. A település szoros és jó kapcsolatot ápol
a Göncöl Alapítvánnyal, akik a Bizottság hivatalos vendéglátói voltak. A magas
rangú nemzetköziküldöttség arra a munkára volt kíváncsi, amit a Göncöl Alapítvány
által – a szigeti települések és az érintett szervezetek bevonásával – létrehozott Sziget Kerekasztal végzett
az 1997 - 2001 időszakban a Szentendrei-sziget Fenntartható Területhasználati
Tervének elkészítése során, különös tekintettel az érintett érdekcsoportok bevonásával
történt, közös tervezési folyamara, annak eredményeire és a terv elfogadását követő
változásokra. A tervet 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémián Mutatták be és az Országgyűlés Környezetvédelmi Állandó Bizottsága fogadta el. A terv Budapest főváros fő ivóvízbázisainak védelmét, a Duna-Ipoly Nemzeti Park céljait és a helyi lakosság
érdekeit egyszerre szolgálja. A terv elkészítésében az összes érdekcsoport részt
vett, a Sziget Kerekasztalt e célból hozta létre a Göncöl Alapítvány Holland Kormány
támogatásával. A Kerekasztal egy hároméves, egymás érdekeinek és módszereinek megismerésén,
elfogadásán és a közös megoldások megkeresésén alapuló tanulási-tervezési munka eredményeként alkotta meg a Szentendrei-sziget Fenntartható Területhasználati
Tervét, amit maguk az érintettek is nyilatkozatban elfogadtak. Kisoroszi a kezdettől
fogva aktív részese, szervezője és támogatója volt a Terv elkészítésének és a
Kerekasztal működtetésének. A Bizottság első állomása a Drevotta porta volt, ahol a különböző kultúrkörökből
érkező szakembereket számos kedves meglepetés várta. A vendéglátó Kisoroszi Baráti
Kör szívélyes fogattatása, a vendégeket arra ösztönözte, hogy megnézzenek egy vendégváró
magyar falusi portát és házat, egyúttal belekóstoljanak az igazi magyar falusi
vendéglátás ízeibe. A polgármesteri hivatal volt a következő állomás. A vendégeket
Dr. Kosztarab Ibolya a település jegyzője köszöntötte. A tagok a látogatás során megtekintették
a közszemlére kitett új alkotmányt, a szigetről készült légifelvételeket valamint
a hagyományos népi építészeti emlékek helyreállítására irányuló fotódokumentációt.
A következő állomás a Szigetcsúcs volt, ahol a vendégek bejárták az ártéri erdőt,
a kisági és a nagyági dunapartot. A gyönyörű látványon túl, Nádasdy-Csontos Elek
alpolgármester, Újlaki József és Kiszel Vilmos szakmai hozzászólásai, és beszámolói
tették még színesebbé a terepi látogatást. Kisoroszi művelődési házban folytatódott
a CEC hivatalos programja. Az ülés angol nyelven folyt, Kiszel Vilmos a Göncöl
Alapítvány elnöke vezette. Nádasdy-Csontos Elek köszöntője és dr. Kosztarab Ibolya
bevezetője után Hansági Dénes mutatta be a Kerekasztal tevékenységét. Ezt követően
Újlaki József ismertette a résztvevőkkel a Szigetterv hasznosulását; majd Kiszel
Vilmos tartott beszámolót a terv készítéséről és elfogadásáról különös tekintettel
a közösségi tervezés ötlépcsős folyamatára, majd Kelen Gábor a Jövő Nemzedékek
Országgyűlési Biztosa hivatalának vezetője felolvasta angolul a KDV-Vizignek erre
az alakalomra kiadott állásfoglalását, a Sziget-terv támogatásáról és a Kerekasztal
folytatásáról. A beszámolókat nagy érdeklődés követte a vitafórum keretében. A
program hivatalos lezárása után a Kisoroszi Baráti Kör nemzeti ételeinkből vacsorát
tálalt fel a résztvevőknek. Végül Keith Wheeler az IUCN CEC elnöke mondott köszönetet
a kedves vendéglátásért és jelképes ajándékokat nyújtott át a szervezőknek.
Szeretettel köszöntöm Önöket Kisoroszi honlapján! Reményeim
szerint portálunk, amely falunkat érintő érdekességeket és aktualitásokat is tartalmaz,
segíteni fog az itt élőknek és az ide látogatóknak ügyes-bajos dolgaik
elintézésében és a legfontosabb információk átadásában.
Településünket részben az állandóság, részben a folyamatos
megújulás egyszerre jellemzi. Állandóság a környezeti értékeink védelmében, dinamikus
fejlődés az egységes falukép kialakításában, a kisorosziak és vendégeink életminőségének
javításában.
A képek között böngészve remélem kedvet kapnak ahhoz, hogy
ne csak a világhálón keresztül, hanem személyesen is eltöltsenek pár órát –
vagy napot - hazánk ezen kivételes fekvésű és büszkén állíthatom, folyamatosan
szépülő kis településén. Hosszú évek óta sem tudok betelni a szigetcsúcs
látványával. Ahányszor csak tehetem kimegyek oda és érzem a Duna, a Pilis és a
Börzsöny ölelését, a visegrádi vár őrző tekintetét. A természet és a történelem
több évszázados, szoros kapcsolatával találkozhatunk ezen a helyen, melynek
csak részleteit mutathatja meg egy fénykép vagy leírás.
A találkozás reményében várunk mindenkit szeretettel
Kisorosziban!
Aki itt él, vagy aki járt már nálunk tudja, hogy Kisoroszi
Magyarország egyik legszebb vidéke, igazi falu; páratlan természeti
környezetben erdős hegyek, a kis-és nagy Duna ág ölelésében valódi magyar
vidéki életforma lovakkal, tehenekkel, egyéb jószágokkal, szép zöldséges és
gyümölcsös kertekkel, virágokkal a házak udvarán és előttük az utcán. Elég egy
rövid séta akár egyedül, akár társaságban, hogy felfedezzük ezt az európai
léptékkel mérve is páratlan értéket. Majd látva mindezt új erőt merítsünk,
feltöltődjünk az előttünk álló feladatok elvégzésére.
Békés, nyugodt,
biztonságos környék ez; itt még a gyermek kimehet egyedül biciklizni, görkorizni
az utcára, a játszóteret nem védi bonyolult biztonsági rendszer, a falu lakója,
az ide látogató vendég bizalommal fordulhat az itt élők bármelyikéhez, a
boltoshoz, a vendéglőshöz, a kocsmároshoz. Érdemes megnézni a Natura 2000
oltalma alatt álló szigetorrt, ahol kettéválik a nagy folyó. Tanulságos
körülnézni a történelmi településmag utcáin, látni, ahogyan sorra újulnak meg
falunk védettség alatt álló parasztházai, tapasztalni, hogyan nyerik vissza az
épületek hagyományos formájukat, hirdetve a kisoroszi ember hagyomány-és
értéktiszteletét.
A község lakói, a
képviselő testület, a polgármester, jómagam is azon dolgozunk, hogy megőrizzük,
újraalkossuk azt, ami érték a Dunakanyarban, hazánkban, ami nemzetünk gazdagságát,
sajátosságait büszkén, méltó módon hirdeti.
A táj, az épített
környezet és nem utolsó sorban az ember, az itt élő szorgalmas falusiak,
beköltözők, művészek, minden és mindenki a mi legfőbb kincsünk, amit élni és
megmutatni szándékozunk. Aki köztünk van tudja ezt, aki nem volt még nálunk,
jöjjön el hozzánk, tapasztalja, lássa meg amit nyújtunk, azt a sok-sok értéket,
amiért érdemes vidéki, falusi emberként élni Magyarországon.