Hírek

Augusztus hava...

Augusztus hónap a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés ideje. A meteorológusok nyárutónak és a kánikula havának tartják, a nap ekkor a szűz havába lép.

  AUGUSZUTUS 20.  


#kisoroszi #ilovekisoroszi #iloveduna #duna #szentendreisziget #ilovedunakanyar
@kisoroszitelepules @kisoroszitelepuleshivatalosoldala

  ITT KERESSEN MINKET:        facebook  |  youtube  |  e-mail  |  elérhetőségeink
  MENETRENDEK       MÁV |  Budapest Airport |  VOLÁNBUSZ |  MAHART |  BKK |  DKV |  MVK |  SZKT |  Tükebusz

Augusztus hónap nevének eredete a római korba vezethető vissza. Először mint az év hatodik hónapját, sextillis-nek nevezték. Később Július Caesar a naptár reformálásakor életének legszerencsésebb hónapjáról saját nevének felvette, attól kezdve az Augustus Caesar nevet használta, (augustus = legszerencsésebb) és így lett akkor, már az ő felvett nevéről a hónap neve is augusztus.

A régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink az Aranyasszony, vagy Bőség hava elnevezést is használták, a régi magyar katolikus elnevezés szerint pedig Kisasszony hava volt.

Egyes történészek szerint augusztusban (15-én) választották a hét törzs vezérei Álmost fővezérré, engedelmességet fogadtak neki és ezt megpecsételték a vérszerződéssel.

Népi mondóka

Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.

Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.

Ez a népi mondóka röviden szinte mindent elmond az augusztus hónaphoz fűződő néphagyományokról és az augusztusi jeles napokról.

Augusztus 4. Domonkos napja: Amilyen idő ezen a napon van, pont annak az ellentéte várható télen. Ha augusztus elején a juhok vígan legelésznek, éjszaka a baglyok sokat huhognak, ha reggelente sokáig marad meg a harmat a leveleken akkor sokáig jó idő, hosszú ősz várható.

Augusztus 10. Lőrinc napja: Ez a nap az utolsó fürdés ideje, különösen asszonyoknak. Lőrinc nap után a dinnye - néhol úgy tartották az uborka is - lucskossá válik, nem jó már enni belőle. (Lőrinc belepisil a dinnyébe) Ha Lőrinc napján szép idő van, bő és szép gyümölcstermés várható.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napja: Egyházi ünnep, Mária ünnep. Magyarország védőszentjének Szűz Máriának a mennybemenetelének a nagy ünnepe. Ilyenkor szokás volt a virágszentelés. A megszentelt virágot később mindenféle bajok elhárítására és szerencse hozónak használták. Szerencsét hozott ha új asszony ágyába, vagy elhunyt asszony koporsójába tették. Ezen a napon asszonyoknak nem volt szabad folyóban fürödni, kemencét felfűteni, kenyeret sütni, kendert áztatni.

Augusztus 18. Ilona napja: Ekkor nem volt szabad kotlós ültetni, mert elhullanak később a csirkéi.

Augusztus 20. Időjósló nap: Ha ekkor jó idő van, akkor 40 napig lesz még jó idő és természetesen jó gyümölcstermés.

Augusztus 24. Bertalan napja: Őszkezdő napnak tartották. Ilyenkor már elköltöznek a gólyák, már nem nőnek a halak, nem bújik a föld alá a kígyó, ha eltapossák elpusztul, a seregélyek elkezdik csipkedni a szőlőt, innentől hálóval védeni kell.

Augusztus 20. Magyarország egyik legnépszerűbb ünnepe, nemzeti ünnep, István napja,  államalapító Szent István ünnepe, az új kenyér ünnepe.  

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa! 
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! 
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre! 

Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának 
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat! 
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! 
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

 (Csángó népének)

Kisoroszi Augusztus 20-i ünnepsége:https://www.facebook.com/events/1685654791671599/
aug20cikk.jpg

Történelmi áttekintés augusztus 20-ról.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény államalapítás ünnepe. I. István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, rendszeresen ekkor hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Halála előtt ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon hunyt el.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, 1083-ban ezen a napon ugyanis VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami akkor a szentté avatásával volt egyenértékű. Később I. István ereklyéjének tiszteletét az 1222-es Aranybulla törvénybe iktatta és igazán Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve lett hivatalos egyházi ünnep Magyarországon. (Szt.István ereklyéje valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett és 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találták meg. Még IV. Béla vitethette oda menekülése során.) Az egyetemes egyház nevében I.István királyunkat 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította végérvényesen szentté.

1771-ben Mária Terézia a Szent István-napot nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. Ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amit minden évben körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc leverése után 1860-ig nem ünnepelték a Szent István napot, hiszen a függetlenség szimbóluma volt. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették és máig Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.) Az 1867-es kiegyezés után augusztus 20. nemzeti ünnepként visszanyerte régi fényét, 1895-ben a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását is a címeres zászlóval.

1945-ig nemzeti ünnep, majd 1947-ig egyházi ünnep volt Szent István napja. Szent István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok nyugatra vitték. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre. (a Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A II. világháború után 1949. augusztus 20-án iktatták be az új Alkotmányt. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az aAkotmány napjaként ünnepelték. Később, a rendszerváltás után az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.

E mellett augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új termésből készült lisztből ilyenkor sütnek először kenyeret, amit ünnepélyesen megszentelnek. A kenyér sütését, megszegését és fogyasztását különböző rituálékkal szabályozták, ezek mindenképpen a kenyér tiszteletét tükrözték.

augusztus_20-i_cikk.jpg

Augusztus 20-án, országszerte méltóképpen megünnepeljük nemzeti ünnepünket, Szent István napját, az új kenyér ünnepét.

Korbuly Gertrud

  CIKKAJÁNLÓ  

Hírküldő
Ne maradjon le a legfontosabbb hírekről!
Kérjük adja meg nevét és email címét és vegye igénybe hírküldő szolgáltatásunkat.
Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet.

Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.