Augusztus hava...
Augusztus hónap a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés ideje. A meteorológusok nyárutónak és a kánikula havának tartják, a nap ekkor a szűz havába lép.
AUGUSZUTUS 20.
#kisoroszi #ilovekisoroszi #iloveduna #duna #szentendreisziget #ilovedunakanyar
@kisoroszitelepules @kisoroszitelepuleshivatalosoldala
ITT KERESSEN MINKET: facebook | youtube | e-mail | elérhetőségeink
MENETRENDEK MÁV | Budapest Airport | VOLÁNBUSZ | MAHART | BKK | DKV | MVK | SZKT | Tükebusz
Augusztus hónap nevének eredete a római korba vezethető vissza. Először mint az év hatodik hónapját, sextillis-nek nevezték. Később Július Caesar a naptár reformálásakor életének legszerencsésebb hónapjáról saját nevének felvette, attól kezdve az Augustus Caesar nevet használta, (augustus = legszerencsésebb) és így lett akkor, már az ő felvett nevéről a hónap neve is augusztus.
A régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink az Aranyasszony, vagy Bőség hava elnevezést is használták, a régi magyar katolikus elnevezés szerint pedig Kisasszony hava volt.
Egyes történészek szerint augusztusban (15-én) választották a hét törzs vezérei Álmost fővezérré, engedelmességet fogadtak neki és ezt megpecsételték a vérszerződéssel.
Népi mondóka
Ha Domonkos forró,
kemény tél várható.
Lőrinc-napja, ha szép,
sok a gyümölcs, és szép.
Bertalan szép idővel,
az ősz is nekünk kedvel.
Sűrű eső augusztusban,
Jó mustot ád a hordóban.
Ez a népi mondóka röviden szinte mindent elmond az augusztus hónaphoz fűződő néphagyományokról és az augusztusi jeles napokról.
Augusztus 4. Domonkos napja: Amilyen idő ezen a napon van, pont annak az ellentéte várható télen. Ha augusztus elején a juhok vígan legelésznek, éjszaka a baglyok sokat huhognak, ha reggelente sokáig marad meg a harmat a leveleken akkor sokáig jó idő, hosszú ősz várható.
Augusztus 10. Lőrinc napja: Ez a nap az utolsó fürdés ideje, különösen asszonyoknak. Lőrinc nap után a dinnye - néhol úgy tartották az uborka is - lucskossá válik, nem jó már enni belőle. (Lőrinc belepisil a dinnyébe) Ha Lőrinc napján szép idő van, bő és szép gyümölcstermés várható.
Augusztus 15. Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napja: Egyházi ünnep, Mária ünnep. Magyarország védőszentjének Szűz Máriának a mennybemenetelének a nagy ünnepe. Ilyenkor szokás volt a virágszentelés. A megszentelt virágot később mindenféle bajok elhárítására és szerencse hozónak használták. Szerencsét hozott ha új asszony ágyába, vagy elhunyt asszony koporsójába tették. Ezen a napon asszonyoknak nem volt szabad folyóban fürödni, kemencét felfűteni, kenyeret sütni, kendert áztatni.
Augusztus 18. Ilona napja: Ekkor nem volt szabad kotlós ültetni, mert elhullanak később a csirkéi.
Augusztus 20. Időjósló nap: Ha ekkor jó idő van, akkor 40 napig lesz még jó idő és természetesen jó gyümölcstermés.
Augusztus 24. Bertalan napja: Őszkezdő napnak tartották. Ilyenkor már elköltöznek a gólyák, már nem nőnek a halak, nem bújik a föld alá a kígyó, ha eltapossák elpusztul, a seregélyek elkezdik csipkedni a szőlőt, innentől hálóval védeni kell.
Augusztus 20. Magyarország egyik legnépszerűbb ünnepe, nemzeti ünnep, István napja, államalapító Szent István ünnepe, az új kenyér ünnepe.
Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!
Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!
(Csángó népének)
Kisoroszi Augusztus 20-i ünnepsége:https://www.facebook.com/events/1685654791671599/
Történelmi áttekintés augusztus 20-ról.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény államalapítás ünnepe. I. István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, rendszeresen ekkor hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Halála előtt ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon hunyt el.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, 1083-ban ezen a napon ugyanis VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami akkor a szentté avatásával volt egyenértékű. Később I. István ereklyéjének tiszteletét az 1222-es Aranybulla törvénybe iktatta és igazán Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve lett hivatalos egyházi ünnep Magyarországon. (Szt.István ereklyéje valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett és 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találták meg. Még IV. Béla vitethette oda menekülése során.) Az egyetemes egyház nevében I.István királyunkat 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította végérvényesen szentté.
1771-ben Mária Terézia a Szent István-napot nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. Ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amit minden évben körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadságharc leverése után 1860-ig nem ünnepelték a Szent István napot, hiszen a függetlenség szimbóluma volt. (A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették és máig Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.) Az 1867-es kiegyezés után augusztus 20. nemzeti ünnepként visszanyerte régi fényét, 1895-ben a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását is a címeres zászlóval.
1945-ig nemzeti ünnep, majd 1947-ig egyházi ünnep volt Szent István napja. Szent István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok nyugatra vitték. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre. (a Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
A II. világháború után 1949. augusztus 20-án iktatták be az új Alkotmányt. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az aAkotmány napjaként ünnepelték. Később, a rendszerváltás után az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.
E mellett augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új termésből készült lisztből ilyenkor sütnek először kenyeret, amit ünnepélyesen megszentelnek. A kenyér sütését, megszegését és fogyasztását különböző rituálékkal szabályozták, ezek mindenképpen a kenyér tiszteletét tükrözték.
Augusztus 20-án, országszerte méltóképpen megünnepeljük nemzeti ünnepünket, Szent István napját, az új kenyér ünnepét.
Korbuly Gertrud
CIKKAJÁNLÓ