A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával, A Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség rendezésében és a Dunknyar-Pilis Helyi Termék Szociális Szövetkezet szervezésében a helyi értékek és helyi termékek, és a helyi piac fontosságáról Kisorosziban tartott konferencián vettem részt. A témát jól ismerő és hosszú évek óta érdekes előadásokon népszerűsítő szakértők előadásai után kötetlen formában kis csoportokra osztva ötleteltünk azon, hogy hogyan is képzelhető el szociális szövetkezeti formában településünkön a közös munka.
KÖZÉRDEKŰ
#kisoroszi #ilovekisoroszi #iloveduna #duna #szentendreisziget #ilovedunakanyar
@kisoroszitelepules @kisoroszitelepuleshivatalosoldala
ITT KERESSEN MINKET: facebook | youtube | e-mail | elérhetőségeink
MENETRENDEK MÁV | Budapest Airport | VOLÁNBUSZ | MAHART | BKK | DKV | MVK | SZKT | Tükebusz
Mit is takar a fenntartható vidék kifejezés? A szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma egy olyan lehetőséget és sikeres működés esetén egyben életformát biztosíthat a települések és tágabb környezetük számára, ami kitartó munka eredményeként bizonyos mértékig önfenntartást eredményez. Számunkra természetesen elsősorban Kisoroszi település közös fejlesztését, tágabb értelemben pedig a Duna kanyar értékeinek és lehetőségeinek más településekkel közös fejlesztését jelentheti.
Mit is jelent a helyi érték? A táj, a környezet, mint érték. Nem csak kézzel fogható megtermelt és előállított termékekre, vagy tárgyakra kell gondolnunk. Helyi érték maga a táj, ahol élünk és a hely élhetősége. A Duna kanyar mindenféle adottságait tekintve különleges területe az országnak. Részeként Kisoroszi egy felbecsülhetetlen értékkel büszkélkedhet, ez pedig a szigetorr, egy páratlanul szép környezet, természetvédelmi terület, érintetlenül, önmagában is hatalmas helyi érték. Számos lehetőség rejlik benne turisztikai és idegenforgalmi szempontból, természetesen a nélkül, hogy a táj szépségét és egységét ez megzavarná.
Helyi termék? A tájra, a környezetre, az adott településre jellemző termékek, minőségi élelmiszerek, kézműves termékek, akár szellemi termékek is lehetnek. A cél az, hogy a szociális szövetkezeten belül egymást segítve ezek a helyi termékek kerüljenek előtérbe, a finom helyben termelt zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, hús és a helyi kézművesek termékei kerüljenek a háztartásokba, az asztalokba, a helyi vendéglátó helyek és intézményeink konyháira.

Természetesen itt jön a helyi termelés mellé a helyi piac kialakítása, amit úgy nevezünk, hogy Rövid Ellátási Lánc (REL). Lehet egy bizonyos terület rendszeres biztosításával létrehozni egy tényleges piacot, de ki lehet próbálni azt a formát is, hogy az őstermelő meghatározza, hogy mikor lehet házhoz menni az ő termékeit megvásárolni. Ezeket a lehetőségeket ki lehet függeszteni központi helyen egy táblára, ahol mindeni láthatja, hogy melyik helyi terméket hol szerezheti be. A helyi termék, helyi piac témakörhöz jól illeszkedik az élelmiszerbiztonság kérdése. Nyilván a helyben vásárolt termékeknél biztosan tudjuk, hogy nem génkezeltek, nincs bennük mesterséges adalékanyag, semmilyen egészségre ártalmas összetevő. Ezzel a termelési és értékesítési módszerrel ezek a problémák eleve kiküszöbölhetők.

Ha kicsit tágabb távlatokat adunk a közös gondolkodásnak, tervezésnek, akkor szóba jöhet több település által létrehozott termékek számára egy saját márka, profi módon megtervezve az egész folyamatot, saját márkanév, címke, forma és csomagolás design. Vegyünk példának egy lekvárt a több településből összegyűjtött gyümölcsből minőségi módon megfőzve, márkanevet adunk neki. A gyümölcsnél maradva felmerült az ötlet, hogy épülhetne egy több település gyümölcseit összegyűjtő közös hűtőház, így később lehet hozzálátni a feldolgozáshoz, lehet akár aszalni, lekvárt dzsemet, készíteni, stb., olyankor mikor már vége az őszi betakarítási munkáknak és több idő van rá.
CIKKAJÁNLÓ
Lehet a helyi piacon túlmenően később több település szövetkezeteinek részvételével valahol egy közös boltot üzemeltetni.
Végül, de nem kevésbé fontos részeként a közös munkának az idegenforgalomban rejlő lehetőségek sok sok érdekességet kínálnak. Lehetne pl. több település összefogásával akár egy olyan szigeti, vagy Duna kanyari nyaralást vagy túrát kialkítani, ahol egyik település adja a stafétát a másiknak, megmutatva saját értékeit az erre vágyóknak.
Felmerül végül is a nagy kérdés, hogy mi kell mindennek a megvalósításához. Elsősorban hinni kell abban, hogy van értelme, aztán összefogás, együttgondolkodás és tervezés, plusz sok - sok türelem.
Az összefogás és a türelem arra is vonatkozik, hogy természetesen idő kell ahhoz, hogy a szövetkezeti tagságnak komoly anyagi vonzata legyen, meg kell érteni azt, hogy nem csak a pénz a haszon, hanem a jó termék is, és az, hogy ez a termék helyi termék. A hasznot pedig nem feltétlenül kell mindig pénz formájában kiosztani, hanem bizonyos részét érdemes visszaforgatni a további jó működés, a minőség, a fejlesztés érdekében a közösbe.
A kulcsszavak tehát a hit, az összefogás, a türelem, a közös munka.
Korbuly Gertrud