Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete 1965-ben  nyilvánította szeptember 8.-át az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává.

Az Unesco szerint analfabéta, azaz írástudatlan az, aki egy egyszerű üzenet elolvasására és értelmezésére sem képes. A témával foglalkozó szakemberek háromféle analfabétát különböztetrnek meg, elsődleges, másodlagos és funkcionális analfabétát. Az elsődleges analfabéta soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodlagos analfabéta megtanult ugyan, de nem gyakorolta soha, ezért elfelejtette ezeket a készségeket, a funkcionális analfabéta tud írni és olvasni, de nem tudja értelmezni és elmondani a szöveget, amit olvasott. Figyelemre méltó tény, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül csak úgy két-háromszáznak van írásbelisége is.

Napjainkban az írástudatlanok legnagyobb aránya Afrika, Ázsia és Dél-Amerika országaiban található. Ezzel szemben Európában 96%-os az írástudók száma, de Közép- és Kelet-Európában azért még van mit tenni az analfabetizmus ellen.

Magyarországon a XIX. században még a lakosság fele analfabéta volt.  A jelenlegi becslések szerint hazánkban száz-kétszázezerre tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem tudnak írni és olvasni. A lakosság 6 - 7%-a, egyes becslések szerint akár 25%-a is lehet funkcionális analfabéta, azaz szövegértési nehézségekkel küzd, nem olvas egyáltalán sem könyvet, sem újságot, és ha bármit el is olvas, azt nem tudja visszaadni.

Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján az UNESCO kitüntetésekkel jutalmazza az olyan szervezeteket, amelyek hazájukban sokat tettek és tesznek az analfabetizmus felszámolásának érdekében.

Az írástudatlanság ma már az egyik legsúlyosabb hátrány lehet egy ember számára, mert e miatt teljesen kiszorul a munkaerőpiacról, sőt szinte kizárja magát a társadalomból.

Korbuly Gertrud