Éghajlatunkon a csillagászati ősz az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, és utána az őszi szántás-vetés időszaka. Szeptembert a meteorológusok őszelőként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Földanya havának, eleink a Tigris (Almaszüret) havának nevezték, a régi magyar, katolikus neve pedig Szent Mihály hava volt. Szeptember 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe lép és egyúttal ez az őszi napéjegyenlőség. Ezután az éjszakák már hidegek lesznek, különösen ha a Tejút az égen tisztán látszik.
SZEPTEMBER
#kisoroszi #ilovekisoroszi #iloveduna #duna #szentendreisziget #ilovedunakanyar
@kisoroszitelepules @kisoroszitelepuleshivatalosoldala
ITT KERESSEN MINKET: facebook | youtube | e-mail | elérhetőségeink
MENETRENDEK MÁV | Budapest Airport | VOLÁNBUSZ | MAHART | BKK | DKV | MVK | SZKT | Tükebusz
A szeptember hónap nevének jelentése római eredetű. A régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét) és ezt a nevét megtartották később is. Szeptember 13. szerencsétlen hírű nap volt a régi Rómában, szöget vertek a falba, ezzel hárították el a szerencsétlenséget. Magyarországon szeptember utolsó napjának van rossz híre, a néphagyomány szerint ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad. Továbbá, ha szeptemberben korán lehullanak a falevelek, ha a gólyák és a fecskék hamar útra kelnek, ha a galambok vízben fürödnek, akkor gyorsan jön a hideg idő. Van azért pozitív megfigyelés is, mi szerint ha szeptemberben megdördül az ég, a fák még virágozni fognak. Ha így, másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg ősz várható.
Szeptember hónap bővelkedik jeles napokban, nemzetközi és magyar vonatkozású ünnepekben egyaránt. A felsorolás helyett inkább néhány régi, történelmi vonatkozású napot említenék.
Egy igazán régi esemény: 1876 szeptemberében a selmecbányai Szklenó-fürdőn tartották a világ első Nemzetközi Műszaki-tudományos (bányászati-kohászati) Konferenciáját. A Born Ignác által kifejlesztett új nemesfém kinyerési eljárás volt a konferencia fő témája. A foncsorozás, amalgámozás addig ismert módszereinél gazdaságosabb eljárását mutattak be. Born a bécsi laboratóriumi kísérletei után az üzemi próbákat a Szklenón épített kohóban végezte. Ezért lett a település a konferencia helyszíne.
CIKKAJÁNLÓ
Néhány magyar vonatkozású érdekesség
Szeptember. 1. 1847-ben ezen a napon nyitották meg a Pest – Szolnok Vasútvonalat, ami a nagy jelentőségű volt az akkori Magyarország számára. A Nyugati Pályaudvarról indult a két gőzmozdonnyal vontatott szerelvény, amit a szolnoki Tisza-pályaudvaron ünneplő tömeg fogadott. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta és a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi még 1847-ben utazott a vasútvonalon és megírta a a Vasuton című versét.
Szeptember 21. 1883-ban ezen napon volt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének az ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Az előadást Paulay Ede rendezte. Ez a nap lett 1984-től A Magyar Dráma Napja. A nap célja, hogy újra és újra felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire.
Szeptember 21-én indult 1846-ban az első balatoni gőzhajó. A Balaton Gőzhajózási Társaság 1846 áprilisában tartotta meg első közgyűlését, ahol Kossuth Lajos javaslatára Széchenyi Istvánt örökös elnökké választották. Az első gőzhajót az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig az angliai Penn gyárból hozatták. 300 utasával a fedélzetén a Kisfaludy névre keresztelt gőzhajót Széchenyi 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én indították első útjára a füredi kikötőből.
Szeptember 27. A Vaskapu szoros ünnepélyes megnyitása 1896-ban. A Vaskapu szoros hajózhatóvá tételével, Széchenyi István kezdett el foglalkozni, megbízta Vásárhelyi Pált az Al-Duna feltérképezésével és 1878-ban megkezdték a munkálatokat. Egy nemzetközi konferencián döntöttek Szerbia és Románia hozzájárulásáról a csatorna megépítéséhez. 11 kilométer hosszú, 80 méter széles és 2 méter mély hajózó csatornát építettek. A csatornát nagy ünnepség keretében nyitották meg és elsőként a Ferenc Józsefről elnevezett luxusgőzhajó haladt át rajta, fedélzetén a három érintett ország: Magyarország, Románia, valamint Szerbia királyaival és kíséretükkel. A csatorna hosszú időn át nélkülözhetetlen és fölbecsülhetetlen szolgálatot tett Európának.
Szeptember 27. Az Operaház megnyitója és első előadása volt 1884-ben. Az Operaház építése Ybl Miklós fantasztikus tervei alapján (neoromantikus stílus, barokk elemekkel, a mennyezeti -és falfreskók Than Mór, Székely Bertalan és Lotz Károly, a bejárta melletti szobrok Stróbl Alajos munkái) 1875. október 11-én kezdődött. Kilenc év után, 1884. szeptember 27-én avatták fel, Erkel Ferenc Bánk bán című operája, majd Hunyadi László című operájának nyitánya, végül Wagner Lohengrinjének első felvonása volt a megnyitó ünnepi műsora.
Szeptember 29. Az 1848-as nagy jelentőségű pákozdi csata emléknapja. Sukoró és Pákozd között a magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett. Jellasics Bécs felé menekült, azonnal elhagyta az országot.
Közéleti és tudományos munkájuk alapján kiemelkedő szeptemberi születésű nagyjaink, természetesen csak szemezgetve a legismertebbek a névsorból:
1893. szeptember 16. Ekkor született Szentgyörgyi Albert orvosprofesszor, aki 1937-ben orvosi-élettani Nobel díjat kapott. 1930-tól tanított a szegedi egyetemen. Ott folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatokkal és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Megállapította, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ezeknek a kutatásoknak a végeredményéért kapta a Nobel díjat
1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos, ügyvéd, politikus, publicista. Az Országgyűlési Tudósítások (1832–36), a Törvényhatósági Tudósítások (1836–37), majd 1841-től a Pesti Hírlap legendás szerkesztője. Politikai programjának legfontosabb kérdései a közteherviselés, a szabad földtulajdon, a kötelező örökváltság, az iparfejlesztés, a magyar nyelv és a nemzetiségi kérdés rendezése voltak. 1847-ben Pest megye követeként az országgyűlésen az ellenzék vezére lett, Ő szerkesztette az Ellenzéki Nyilatkozatot. Varázslatos szónokként nagy hatással volt a hallgatóságára. Az 1848-as forradalom után a Batthyány kormány pénzügyminisztere, majd 1849-től a Habsburg ház trónfosztása után a bukásig államfő, kormányzó-elnök volt.
1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, politikai író, gondolkodó. A Hitel, Világ, Stádium írója. 1825. november 3-án egy évi jövedelmét ajánlotta fel magyar tudós társaság alapítására. Műveiben a feudális tulajdonnak polgári tulajdonná változtatását javasolta. A gyakorlati munkából is (az Al-Duna szabályozása, Pesti Magyar Színház, dunai és balatoni hajózás, Lánchíd) oroszlánrészt vállalt. Az 1848-as forradalom kitörése után elvállalta a közmunka- és közlekedésügyi tárcát a Batthyány-kormányban.
1804. szeptember 24-én született Schöp-Mérei Ágoston, a gyermekgyógyászat úttörője. 1839-ben Ő alapította a pesti szegénygyermek kórházat. Jeles sebész és szemész volt. 1836-tól orvostörténetet, 1844-től gyermekgyógyászatot tanított a pesti egyetemen. Ő írta az első gyermekgyógyászati tankönyvet 1847-ben. Angliában 1851-ben megalapította a manchesteri gyermekkórházat.
1847. szeptember 30-án született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, aki orvosi diplomát szerezett Svájcban. Később megújította diplomáját és Magyarországon első nőként, orvosként dolgozhatott.
Könyvet írt "A nők munkaköre" címmel, ebben a tanulmányában a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, ahol a nők egyenjogúsításáért küzdöttek. Az első világháború alatt is gyógyított. A Gyógyászat című folyoirat 1915. áprilisi számában felkérte az orvosnőket a katonaorvosi szolgálatra. 14 vidéki városban szervezett női orvosok és betegápolónők részvételével betegmegfigyelő állomásokat. Szervezőmunkája erdményeként több száz vöröskeresztes nővér és 84 orvosnő dolgozott a szolgálatban.
Korbuly Gertrud