Amióta aktívan internetezem számtalan közösségi oldallal találkoztam. Lehet levelezni, csevegni, fórumozni, blogot írni, a facebookot használni, twitterezni és még ki tudja mi mindent. Elgondolkoztató, hogy hogyan hat az emberre egy virtuális közösség. Mennyire hasznos, vagy esetleg "ártalmas" is lehet-e?
Eleve sokfélék vagyunk, és még külön érdekes, ha másokhoz fűződő viszonyunk tükrében vizsgálódunk. Vannak nagyon zárkózott, óvatos és nagyon nyitott, vagány emberek. Vajon mennyit tesz hozzá vagy vesz el az egyéniségünkből a félig meddig inkognitó, az interneten használható anonimitás lehetősége? Mennyire felszabadító vagy korlátozó az írásbeliség az élő beszédhez képest?
Ha valamit írásban fogalmazunk meg, óhatatlan, hogy átnézzük, felülbíráljuk az elsőként odavetett gondolatokat, mert valahogy formájának, értelmének, logikájának kell lenni az írásnak, azért hogy a teljes egész a lehető legjobban tükrözze, az eredeti gondolatainkat, az igazi mondanivalót.
Az élőbeszédben először észre sem vesszük, az apróbb hibákat, hiszen természetes, hogy a párbeszédben azonnal reagálunk. Azonnal magyarázkodhatunk, ha észrevesszük , hogy a másik fél nem pontosan azt érti, amit átadni szeretnénk. A pontosítás írásban sokkal nehezebb, mert olykor a reakció már nem ugyanabban a hangulatban ér, mint amikor az írás született. Sőt nem segítenek a gesztusok, a hangsúly, a hangszín, az arckifejezéseink, a metakommunikációs jelek.
Érdekes világ ez, és nem csak érdekes, de szórakoztató és hasznos is.
A virtuális világban bizonyára vannak olyan emberek, akik felszabadulnak a nicknév leple alatt és közlékenyebbek lesznek, mint élőszóban. A legtöbb ember viszont szerintem pont ugyanolyan írásban is, mint általában. Egy blogtéren vagy egy fórumon is nyilván vannak vezér egyéniségek és olyanok is, akik szívesen csatlakoznak hozzájuk. Ha az ember kicsit figyel, elemezget magában egy - egy érdekes írást, és a hozzászólásokat, hamar kiderül, hogy akár az első hozzászóló hangvétele is befolyásolhatja a többiét, de kiválthat - akaratlanul - egy nagy vitát is. Egy idő után többnyire mindenki kialakít magában a másikról, azokról, akiket kedvel, vagy éppen azokról, akiket nem kedvel az írásaik alapján egy véleményt. Lehet, hogy eltalálja a valóságot, de az is lehet, hogy a másik fél a való életben kicsit vagy akár egészen más.
Érdekes világ ez, és nem csak érdekes, de szórakoztató és hasznos is. Hozzájuthatunk olyan információkhoz is, amikről nem is gondolkoztunk még, nem is érdekeltek eddig.