2024.február 10-én megrendezésre került a Művelődési Ház előtti téren a Falusi disznóvágás és farsang. Ennek felvételeit adjuk közre. A videófelvételeket a cikk végén találják, aképgalériák a cikk törzsében találhatók meg.
HAGYOMÁNY
Falusi disznóvágás 2024. február 10-én
Pénteken már nyüzsgés volt a Művelődési Ház környékén, mert megkezdődtek az előkészületei a Kisoroszi Falusi Disznóvágás 2024 rendezvénynek.
Szombat reggelre állt a nagy sátor, kint voltak az asztalok és padok, anagy terem feldíszítve várta az eseményeket. Hét óra felé elkezdődött az ételek elkészítésének előkészülete, az üstökben már forralták a vizet, szeletelték a húsokat a Böllér csapat tagjai és segítőik. Nyolc óra körül még egy utolsó ellenőrzést tartott a szervező csapatból Soós Anita és Schumayer Tamás, hogy lehetőleg minden a helyén legyen, amikor kell. A csapatok is lassan elhelyezkedtek a Művelődési Ház és a Rácz Fogadó közötti út alsó szakaszán és megkezdték a munkát. A hangosítás is időre és jó minőségben elindultés a mikrofonos hangpróba után már népzene töltötte be a teret. Gyakorlatilag ezzel fel is állt a rendezvény leglényegesebb része.
Délelőtt tíz órakor megérkleztek a szigeti települések polgármesterei, Németh Miklós, Pócsmegyer polgármestere és Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere, így ekkor sor került a rendezvény hivatalos programjának megnyitójára, amit Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere rövid üdvözlő beszéde vezetett fel. Ezután ismertetésre került a nap menetrendje, a versengő csapatok nevei és elkezdődött a rendezvény. A délelőtt folyamán élő zenét szolgáltatott az Örvény c. szobrunkhoz letelepedett Zöld Sziget együttes,akikkel remélhetőleg még találkozni fogunk a rendezvényeinken. A füves részen többen táncra is perdültek a zenéjükre, amit a képgalériában és a videófelvételeken is láthatnak.
A Művelődési Ház nagytermében kézműves és egyéb foglalkozásokkal tölthették az időt a gyerekek is és a felnőttek is, míg a könyvtárban és az épület egyéb részeiben szabaduló szoba játék zajlott tíz órától kezdődően.
Programok
- malac babzsák varrás, farsangi zajkeltő eszközök készítése
- állatos játszóház
- színező kicsiknek és nagyobbaknak, pecsét
- könyvtári szabaduló szoba a házban
- kézműves program – Mint a Mókus Szövöde
- csócsó
A délelőtt folyamán és este meglátogattak minket a Szigetmonostori Önkénte Tűzoltók is, hogy mindenki megismerhesse őket, a technikájukat, cserébe mi megvendégeltük őket.
Képgaléria
Verseny |
Csapatok |
|
A rendezvényen öt csapat indult,akik sütni való kolbászt készítettek, meg is sütötték és a szigeti polgármesterekből álló zsűri bírálta el azok minőségét. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, két csapattól kétszer kértek be kóstolót,hogy dönteni tudjanak. Az eredményhirdetésre tizenegy óra után került sor, amit Vitályos Eszter államtitkár-és országgyűlési képviselő asszony hirdetett ki. A helyezettek jutalmát is ő adta át, majd a csapatkapitányokkal egy közös fotón örökítettük meg az esemény ezen momentumát. (képgaléria) Helyezések
|
Mesesziget Óvoda |
Napközben friss pogácsa és tea várta a vendégeket a Rácz Fogadó jóvoltából, akik büfét is felállítottak asátor alatt, illetve friss töpörtyű is került az asztalokra. A délelőtt folyamán a csapatok a versenyen kívül is sütögettek húst, mindenki a saját receptje szerint, amit a rendezvény látogatói megkóstolhattak. Itt-ott sütemény is előkerült.
Ebéd
Ebédre orja leves és hurka került a tányérokbaés minden el is fogyott koradélutánra. Ebéd közben jókedvű beszélgetés zajlott zenei aláfestéssel. A jólakottak a kellemes tavaszias időjárás mellett sokáig kint maradtak és beszélgettek, nevetgéltek,jól érezték magukat.
Képgaléria
Farsang
Délután öt órai kezdettel a farsangi rendezvény vette kezdetét sok színes programmal, de a jelmezverseny volt a fő attrakció. Kicsik és nagyok is beöltöztek és egy látványos bemutatkozó felvonulás után élvezettel fogyasztott mindenki a pogácsából szalagos fánkból. A délután programja címszavakban farsangi felvonulás, seprűtánc, táncház, Moldvai páros és egyéni, vonatozás és farsang farka játék
A jelmezversenyen több kategóriában is lehetett indulni és nyerni:
- legötletesebb jelmez
- legviccesebb jelmez
- legjobb csoportos jelmez
- legjobb családi jelmez
- legkedvesebb (legcukibb) jelmez
- legmerészebb jelmez (felnőtt)
Az este tánccal fejeződött be és tíz óra körül ezzel be is fejeződött a nap. Remek hangulat jellemezte végig ezt a napot, aki eljött, mind jól szórakozott és sokat nevethetett. Reméljük minél előbb lesz hasonló rendezvényünk, a közösségünk láthatóan igényli és valóban közösségépítő erővel bír egy-egy ilyen nap.
Videófelvételek
Falusi Disznóvágás 2024
Farsang
Köszönetnyilvánítás
Egy ilyen rendezvény megszervezése és lebonyolítása nem kis feladat, már hetekkel az esemény előtt elkezdődik a szervező éselőkészítő munka. Sok ember összehangolt munkájának az eredménye, hogy gördülékenyen lezajlik egy-egy ilyen esemény és minden a helyén van, minden eltervezett program létrejön, az ételek elkészülnek és a rendezvény végén a helyszín is eredeti rendezett állapotába kerül vissza.Éppen ezért a cikk vége nem másról szól,minthogy megköszönjük azoknak az embereknek a munkáját, akik létrehozták és lehetővé tették hogy ezt a remek napot ilyen felhőtlenül és jó kedvvel eltölthessük!
Köszönjük a fáradtságát a közreműködőknek, a szervezőknek a cipekedőknek, a szakácsoknak, bölléreknek, zenészeknek...az egész stábnak, aki aznap dolgozott.
A stáb
Molnár Csaba polgármester | szervezés, felügyelet | Soós Anita | szervezés, bonyolítás | Schumayer Tamás | szervezés, bonyolítás | ||
Kovács Sándor | szervezés, bonyolítás | Aradi Gergely | bonyolítás | Hurainé Szabó Mónika | szervezés | ||
Kenderesi Róbert | bonyolítás | Vígh Géza | bonyolítás | Czilik Tímea | bonyolítás | ||
Kovács Géza | bonyolítás | Nyilasi Géza | bonyolítás | Kis-Szölgyémi Áron | bonyolítás | ||
Lévay Antal | bonyolítás | Gyuriss Zsuzsanna | szervezés ésbonyolítás | Aradi Gergely és családja | bonyolítás | ||
Greff Dalma | szervezés, bonyolítás | Rácz Fogadó | bonyolítás | Zöld Sziget együttes | bonyolítás | ||
Szigetmonostori Önkéntes Tűzoltók | bonyolítás | Mint a Mókus Szövöde | bonyolítás | Balogh Judit | szervezés, bonyolítás | ||
Magyar Család | bonyolítás | Szecsei László | hangosítás és felvétel | Horváth Éva | bonyolítás | ||
Vass-Bartl Éva | bonyolítás | Szörfi Klára | bonyolítás | Magyar Judit | bonyolítás | ||
Balázs Blanka | bonyolítás | Németh-Gulyás Renáta | szervezés, bonyolítás | Fodor-Büki Tünde | szervezés, bonyolítás | ||
Balázsné-Benedek Beáta | szervezés, bonyolítás | Bántóné-RáczGabriella | szervezés, bonyolítás | Gyimesi Krisztina | bonyolítás | ||
Horváth Hajnalka | bonyolítás | Kurucz Zsuzsanna | bonyolítás | Csillik Gábor | bonyolítás |
A disznóvágás története hazánkban
A honfoglaló őseink a szalontai disznót magukkal hozták Keletről. Ezeket a hatalmas, borjú nagyságú, téglavörös színű hússertéseket kanászok terelték, és az új hazában a Tiszántúlon telepedtek meg. Ez a sajátos magyar-fajta csak a legújabb időkben pusztult ki.
Őseink bizonyára vándorlásuk során is bőven éltek sertéshússal, szalonnával. I. István 1036-ban intézkedett a Bakonyban makkoló sertésekről. I. Endre kiéheztetett ellenségének, III. Henriknek 1051-ben például 2000 oldalszalonnát küldött ajándékba. Persze ez csak sózott, esetleg borsozott szalonna volt, mert a paprikát nem ismerték. Ez a fűszerünk csak a 18. században kezdett szélesebb körben elterjedni. Tehát csak vagy 200 éve beszélhetünk paprikás szalonnáról, kolbászról, gulyásról és paprikás csirkéről. Használtak ugyan korábban is fokhagymát, sáfrányt, zsályát, rozmaringot, borsot, gyömbért, kaprot és majoránnát, csak éppen paprikát nem.
Az 1950-es években tiltott dolog volt engedély nélkül a disznóvágás (ez a fekete vágás, ugyanis engedély kellett hozzá, de az éhség miatt kénytelenek voltak a nehezen megszerezhető engedély nélkül a pincében, titokban levágni a disznót).
Ezt az időszakot remekül mutatja be Bacsó Péter 1969-ben készült filmje “A Tanú”. A film számos jelenetét forgatták Kisorosziban.
Hagyománya
Ezek a hagyományok jellemzően az 1980-as évek közepéig voltak jelen intenzíven, és körülbelül akkor változtak meg, mikor az embereknek már lehetőségük volt fagyasztóládát beszerezni.
Meghatározott időpontban: Egyed napján, azaz szeptember 1-jén fogták régen a disznót hízóba. Hagyományosan november 30-a volt a disznótorok kezdőpontja, így nem a véletlen műve a „disznóölő Szent András” népi elnevezés András napon. A farsangi időszak a lakomák, esküvők ideje, s a disznótoroké is. A téli esküvőknek számos oka van, de az egyik az, hogy kellett a hús a lakodalomba, kellett a hízott disznó, s ennek nem a nyár az ideje.
A nagycsalád úgy ölt disznót, hogy hol itt, hol ott kerüljön sor erre a tevékenységre. Egyrészt így segíteni tudtak egymásnak a munkában, másrészt meg így mindig volt kóstoló a háznál.
A néphiedelem szerint tilos disznót ölni újholdkor, mert akkor férges lesz a hús. Kedd, péntek, vasárnap ugyancsak alkalmatlan a disznóölésre, mert megromlana a hús.
Disznótornak, lakodalomnak télen van az ideje (Tréfás debreceni mondás szerint azért, mert ilyenkor nem romlik el a hús és nem savanyodik meg a menyasszony).
A disznóölés, s az utána következő disznótor a téli hónapok jelentős és várt eseménye. Régen még a gyermekek sem mentek aznap iskolába. Ilyenkor korán kezdődött a nap az egész család számára: még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a disznóölő koma vagy sógor, mert a saját disznóját senki sem vágta le szívesen.
A perzselés után – amely a fehér havon, kékes hajnalban szép látvány, s a gyermekeknek nagy mulatság volt – pontos rendben haladt a munka. Mindenkinek megvolt a feladata: az asszonyok sütötték a vért reggelire, tisztították a fokhagymát, mosták a beleket, töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát, a böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A gazdának ezen a napon csak az volt a dolga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. A disznóölés előkészítésében, majd az egész napi munkában a háziasszonynak segítettek a szomszédasszonyok, s a közeli rokonok. Ez a segítség kölcsönös volt: a háziasszony később visszasegített, ha a szomszédoknál volt disznóölés. Ebédre orjalevest és paprikás húst főztek az asszonyok, de ekkor nem sokat időztek az evéssel, mert még sok munka várt rájuk. Kora délután hozzáláttak a vacsora készítéséhez. A nap fénypontja a disznótor volt, amelyre nemcsak azokat hívták meg, akik egész nap segédkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szomszédokat és a jó barátokat.
A disznótorra a böllér hívta meg a vendégeket úgy, mintha virrasztóba hívná őket. Elmondta tettetett szomorúsággal, hogy “szegény öreg befejezte”, s hogy “mostanában már nem evett, legutoljára is mennyit hörgött”, s csak a legvégén árulta el véletlen szóval, hogy milyen virrasztóba is hívogat. Estefelé gyülekeztek a vendégek. Jó kedvvel, köszöntéssel léptek be a házba. Az asszonyok sorra leültették a meghívottakat, a fő helyre a böllér került, mellé az idősebbek, majd a férfiak és az asszonyok jöttek, s az asztal végén a fiatalok.
A tor tyúkhúslevessel kezdődött, amelybe az előző nap este készített csigatésztát tették, majd az elmaradhatatlan töltött káposzta következett, sült kolbász, sült hurka, pecsenye, s hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfának, vidám szónak. A böllér elé tett töltött káposztából veréb röpült ki, amit az asszonyok csavartak bele tréfából. De a következő percben az asszonyok készítette hurkából került elő bugylibicska, fadarab, amit meg a férfiak csempésztek bele, hogy megtréfálják az asszonyokat. Az ablak alatt kántáló gyerekek hangja hallatszott:
Eljöttem én kántálni-kántálni
Ablak alatt fát vágni
Én is fogtam fülét-farkát
Adjanak egy darab hurkát!
Gyakran előfordult, hogy tréfás kedvű asszonyok, lányok rossz ruhába öltözve, bekormozott arccal, lakodalmas menetet imitálva, karjukon kosárral hívatlanul beállítottak a disznótoros házba, énekeltek, vidám rigmusokat mondtak, táncoltak, s mindez növelte az amúgy is vidám hangulatot. Amikor kosarukba megkapták a kolbászt, hurkát, eltávoztak.
A jó disznótor sokáig tartott, gyakran még 2-3 óráig is elmulatoztak, majd általában együtt mentek el, egy ajtónyitással, de a háziasszony addig nem engedte el őket, míg nem tett mindegyiknek a kosarába egy kis kóstolót, kolbászt, hurkát, hájas pogácsát. Felhajtván az utolsó poharat is, jó egészséget kívánva elindultak hazafelé a jól sikerült disznótorról.
A szalonna
A szalonna a disznóról körben lefejthető zsírszövet. A paraszti háztartásban többféle módon tartósítják. Nagyobb darabokban szalonnaként, azonnal kiolvasztva zsír formájában teszik el. A paraszti disznóölésnél tartósított szalonna mindig készül, a zsírolvasztás hiányozhat.
Időben és tájanként változik, hogy mekkora hányadot szánnak szalonnának, ezt milyen darabokban, hogyan tartósítják. A tartósított szalonna nemcsak önálló étel, hanem főzéshez használt zsírozó is. Az állatról lefejtett egész szalonna hiánytalanul, egyben megmaradhat tartósított szalonnának. Ha szabályos formára sem törekszenek, négy lyuk marad a levágott lábak helyén. Az egyetlen hatalmas darabban hagyott szalonna századunk elején még általános és máig gyakori Erdélyben.
Az egyetlen hiánytalan darabban tartósított szalonna korábban nemcsak a peremvidéki parasztság, de pl. a 19. sz. második negyedében még a hazai folyóiratolvasó „Mezei Gazdák” közt is természetesnek számított.
Az Alföldön a füstölés új szokás, a 20. sz.-ban lassan terjed. Hagyományosan csak sózzák a szalonnát: ez a fehér szalonna. Egy rész füstöletlenül hagyása a Garam, Vág torkolatvidékén is előfordul. Egyébként a besózott szalonnát mindig füstölik is.
A torkaalja darabból készült főtt (kövesztett, abált) szalonna gyors fogyasztásra való.
A szalonnával való főzés századunkban elsősorban az Alföldön jellegzetes. Ételkészítéskor egy darab sós szalonnát kis darabokra vágva kiolvasztanak (pergelik), a zsír és töpörtyű egyaránt belekerül a levesbe, főzelékbe, húsételbe, kásába, főtt tésztába.
A zsírszalonnát disznóöléskor kiolvasztják, maradéka a töpörtyű.
A tartósított szalonna a nehéz testi munkát végző parasztság kiemelkedően fontos kalóriaforrása. Az alföldi szalonnafogyasztás a mérsékelt égöv más európai vidékeinek néptáplálkozásával összevetve igen magas. Magyar kommenciós cselédek, pásztorok bérében szalonna rendszeresen szerepelt. A paraszti rétegekből kiváló ipari munkásság zsírfogyasztásának jelentős hányadát máig szalonna képezi.
A táji és szociális különbségeken túl a parasztgazdaságban előállított szalonna mennyiségében és minőségében a 19. sz. második felében a sertésállomány fajtacserélődése (mangalica bevezetése) és a hizlalásmód átalakulása (makkoltatás megszűnése) mindenütt változást hozott. Az angol hússertés-fajták bevezetését a magas zsírigényű paraszti táplálkozásmód is akadályozta. A disznó perzseléséhez a parasztság a szalonna minősége érdekében ragaszkodik.