Ma Luca napja van. Ehhez a naphoz számos népszokás kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja.
LUCA NAPI KOTYOLÁS HAGYOMÁNY
Luca napja
Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Számos egyéb szokás és hiedelem köthető ehhez a naphoz. Ezek közül ma az óvodánk dolgozói és az óvoda kis lakói segítségével a Lucázással (kotyolás, palázolás) ismerkedhettünk meg. Az aranyos kis csapat szép kis énekes műsorral készült és a mai napon az ajándékaikat is átadták az önkormányzatunk embereinek. A kedves kis produkció jutalma egy-egy szaloncukor volt a kis szereplők részére.
Az ovisokat Németh-Gulyás Renáta óvodapedagógus, Belányiné Szabó Tünde óvodavezető-helyettes és óvodapedagógus, Fodor-Büki Tünde pedagógiai asszisztens és Gyuriss Zsuzsanna óvodavezető, óvodapedagógus kísérte el hozzánk. Köszönjük a kedves gesztust, a kicsiknek az aranyos kis műsort és az óvoda dolgozóinak a munkát a betanítás során!
Luca-naptár
A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mely szerint a következő esztendő januárjában a megfigyelési helyen olyan idő lesz (átlagosan), mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal.
Képgaléria
Luca napi szokások
Luca széke
A legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat.
Luca-búza (lucabúza)
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza (vagy lucabúza) keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.
Lucázás(kotyolás, palázolás)
A lucázás vagy kotyolás, a fiúgyermekek házról házra járó, termékenységvarázsló szokása Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Többnyire hajnalban, kisebb csoportokban mentek. A házba betérve engedélyt kértek, s ha megengedték, akkor ráültek egy tuskóra vagy szalmára és elkezdték az éneküket.
Luca-tök
Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást. Az ijesztő hatás kedvéért sötétedéskor égő gyertyát tettek a Luca-tök belsejébe.