Radnóti Miklós: Május
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Május hónapot a termékenység római istennőjéről Maiaról nevezték el.
Népi megfigyelések május hóval kapcsoltban:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- szárMájus 1-énaz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég
A májust a meteorológusok tavaszutóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig a Virágzó élet hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava.
Május 1.-én a népi hagyomány szerint a szerelmes szívű legények színes szalagokkal feldíszített "májusfát" állítottak a nekik tetsző leány háza elé és mellé még szerenádot is adtak. A leány az ablakában egy szál gyufa gyújtásával jelezte, hogy észrevette az udvarlást.
Ez a szokás sok helyen még ma is él, a májusfa állítás általában a falubeli fiatalok közös táncmulatságával jár együtt.
Május 4. Szent Flórián napja, a katonatiszt vértanú emlékét őrzi. A keresztény hitéért vértanúságot szenvedett és szentté avatott Flórián tulajdonképpen római katonatiszt volt, és Diocletianus császár uralkodása idején Noricumban, a mai Ausztria területén teljesített szolgálatot. A legenda szerint imájával meggátolta egy ház leégését, így lett belőle a tűzoltók patrónusa.
Sok helyen ma is nagy közös, szertartásos tűzgyújtással ünneplik Szt.Flórián napját. Egyes vidékeken ezen a napon nem dolgozhattak sem a pékek, sem a kovácsok.
Május 12. 13. 14. a fagyosszentek Pongrác, Szervác, Bonifác
A magyar néphit és legenda szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Emiatt régen fagyosszentek előtt nem ültettek sem uborkát, sem paradicsomot. A hiedelemnek még a meteorológusok is hitelt adnak, mert az időjárás megfigyelések szerint ezen a három napon különösen hidegek lehetnek a reggelek. Egyes vidékeken úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.
Május 16. Nepomuki Szent János ünnepe. Ő a folyók, a hidak, a hajósok és a vízimolnárok védőszentje, így ezen a napon a tiszteletére a Duna-menti városokban vízi körmeneteket tartottak.
Baján ez a hagyomány ma is él. Jánoska-eresztésnek hívják a mulatságot. Május 15.-én este a Sugovicába eresztik Nepomuki Szent János zöld ágakkal, lobogókkal, égő fáklyákkal díszített szobrát.
Mohácson pedig a kompot a feldíszített és kivilágított Nepomuki Szent János szoborral úsztatják a révig. A látványos szertartásokat természetesen mindig szabad téri táncos mulatság követi.
Május 25. Szent Orbán napja.
Erről is népi mondások tanúskodnak, „amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz” vagy „ha Orbán nevet, a szőlő sír”. Az Orbán napi hideg leginkább a szőlőnek árthat. Sok helyen ezért a szőlőültetvények közé állítottak szobrot Szent Orbán tiszteletére, körmenetet is tartottak körülötte és óbort ittak a tiszteletére, a jó termés reményében.
Május egyik legjelentősebb ünnepe, egyházi ünnepe a Pünkösd. Nem kötődik pontos dátumhoz, mert a Húsvétot követő ötvenedik napon ünneplik, mint a Szentlélek eljövetelét és egyben a katolikus egyház születésnapját.
Az egyházi szertartásokon kívül élnek még olyan pünkösdi hagyományok, mint a pünkösdi király és királyné választása, vagy a pünkösdölés. Ezek a szokások a párválasztásról, udvarlásról, szerelemről szólnak.
Régen pünkösdkor a házakra, kerítésekre zöld ágat tűztek, hogy elijesszék a gonosz szellemeket, de a zöld ág - lehetett az bodza vagy gyümölcsfa ága - a lányos házat is jelölhette. .
Pünkösdhöz is tartoznak időjárási babonák. Úgy tartották, ha ezen a napon esik az eső, akkor jó termés várható az évben, vagy ha szép idő van, akkor sok bor lesz az ősszel. A Tisza vidékén Pünkösdkor gyógyító és szépítő erőt tulajdonítottak a víznek, ezért a lányok megfürödtek a folyóban.
Május hónap jellegzetes virágához, az orgonához is fűződnek babonák. Nem szabad fehér orgonát a beteg szobájába tenni, mert az halált hoz. Rossz jel, ha a menyasszony fehér orgonát kap a vőlegénytől, mert akkor felbomlik az eljegyzésük. (Na, ezek azok a babonák, amikben nem szabad hinni, a hosszú múltra visszatekintő természeti, időjárási megfigyeléseknek képes vagyok hinni, de az ilyeneknek nem. Gyönyörű virág a dupla fehér orgona!) Egyébként meg sok helyen az orgonát az első szerelem, és a szenvedély jelképének tartják.