Hírek

Megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról és forradalomról - 20240315

2024 március 15-én megemlékezést tartottunk az 1848-49-es Szabadságharc és Forradalom alkalmából.

  KÖZLEMÉNY      MEGEMLÉKEZÉS - 1848-1849   


Megemlékezés az 1848-49-es Szabadságharc és Forradalom alkalmából

2024 március 15-én a Kisoiroszi emberek rövid megemlékezést tartottak a Művelődési Ház nagytermében az 1848-49-es Szabadságharc és Forradalom alkalmából az önkormányzat szervezésében. A műsor a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét.

A Himnusz után az ünnepi beszéd következett, rövid Petőfi idézetekkel, majd a Kisoroszi iskola tanulói adtak elő egy rövid műsort.

A műsor a Zöld Sziget együttes zenés, táncos műsorával folytatódott, majd a Szózatot énekelték el az ünneplők közösen. Ezzel a műsor első része lezárult és lovas felvezetéssel levonultunk a sportpályára, ahol a Magyar Család huszár toborzó műsorát láthattuk.

Videófelvétel

Az ünnepi beszéd

Szeretettel üdvözlök minden kedves megjelentet, köszönöm, hogy eljöttek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei tiszteletére rendezett megemlékezésünkre.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve, mivel először törekedett mind az egyéni szabadságjogok kivívására, mind a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Az 1848-as európai forradalmi hullám egyedüli eleme, amely eljutott a sikeres katonai ellenállásig.

Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Habsburg-ház csak I. Miklós orosz cár és az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni felette.

Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének az egyik legismertebb fegyveres konfliktusa.

Ma nemcsak egy történelmi eseményről emlékezünk meg, hanem a szabadság eszméjéről is, ami hol kimondva, hol kimondatlanul, de végig kíséri történelmünket.

A szabadság a legfontosabb alapérték, amiért érdemes küzdeni, amiért oly sokszor meg is küzdött ez a nép.

Az 1848-as események legfontosabb üzenete, hogy minden embernek joga van az egyenlőségre, a szabadságra és az igazságra, minden nemzetnek joga van a szabad önrendelkezésre.

Különösen fontos ez az üzenet ma! Ma, amikor a világ forrong, a hatalmi viszonyok átrendeződése figyelhető meg, amikor vannak törekvések a kis nemzetek elnyomására.

Tisztelt Vendégek! Az 1848-49-es szabadságharc emléke örökre velünk él, és feladataink között szerepel, hogy továbbvigyük azt a szellemiséget és azt az örökséget, amit az akkori hősök hagytak ránk. Adjunk hálát azoknak, akik áldozatot hoztak azért, hogy mi ma itt lehetünk, és ne feledjük el megőrizni és ápolni azt az örökséget, amit tőlük kaptunk! Küzdenünk kell a szabadságunk fenntartásáért, a nemzeti önrendelkezés jogáért mindig, mert addig létezünk, amíg e kettő jog a birtokunkban van! Így kell tennünk most is és a jövőben is.

Nem lehet beszélni az 1848-49-es eseményekről az egyik kiemelkedő költőóriásunk nélkül. Ő volt Petőfi Sándor, a nemzet költője, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Verseivel, költészetével nemcsak az irodalmi életet gazdagította, hanem az egész nemzet lelkét megérintette és formálta az elnyomás és az igazságtalanság elleni küzdelemben.

Petőfi 1847–49-es költészetében olyan szerepet visz a politikai líra, mint tökéletesen összehangolt zenekarban a prímhegedű.

Az 1848-as események tapasztalati sűrűsödnek Petőfi, A Nemzethez című versében, melynek üzenete örök érvényű tanulságokkal szolgál ma is, a jövőben is.

A Nemzethez (1848. augusztus)

Köztünk van a legnagyobb ellenség,
A cudar, az áruló testvérek!
S egy közűlök százakat ront el, mint
A pohár bort az egy cseppnyi méreg.

Könnyü bánni külső elleninkkel,
Ha kivesznek e belső bitangok...
Félre most, lant... futok a toronyba,
Megkondítom azt a vészharangot!

Tisztelt Megjelentek! A szabadság nagy érték, olyan kincs, amivel élni kell, de nem visszaélni. A szabadság olyan fontos jog, ami mind az egyén, mind a nemzet szintjén nélkülözhetetlen, ha jól működő társadalmat akarunk építeni, de mégis korlátok közé kell szorítani, hogy jól működő társadalmat tudjunk építeni! A szabadság nem csaphat át szabadosságba, nem torkollhat anarchiába.

Végezetül engedjék meg, hogy egy másik versből idézzek röviden, megköszönve, hogy ma együtt emlékeztünk a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménysorozatára.

1848 (Debrecen, 1848. október)

Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz,
Annyi fegyver, annyi katona.
Mik ezek itt lábaim alatt?... hah,
Eltépett lánc s eltört korona.
Tüzbe véle!...
No de mégse,
Régiségek közé zárjuk,
De nevöket írjuk rájuk,
Különben majd a későn-születtek
Nem tudnák, hogy ezek mik lehettek.

Ezzel az idézettel köszönöm meg a megtisztelő figyelmüket.

Hírküldő
Ne maradjon le a legfontosabbb hírekről!
Kérjük adja meg nevét és email címét és vegye igénybe hírküldő szolgáltatásunkat.
Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet.

Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.