Tájékoztató a Pilisi Parkerdő Zrt. 2016. évi tervezett erdőgazdálkodási tevékenységeiről (fakitermelés, erdőfelújítás, közjóléti feladatok).
KÖRNYEZETÜNK
#kisoroszi #ilovekisoroszi #iloveduna #duna #szentendreisziget #ilovedunakanyar @kisoroszitelepules @kisoroszitelepuleshivatalosoldala
ITT KERESSEN MINKET: facebook | youtube | e-mail | elérhetőségeink
MENETRENDEK: MÁV | Budapest Airport | VOLÁNBUSZ | MAHART | BKK | DKV | MVK | SZKT | Tükebusz
A Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási tevékenységének átfogó ismertetése
ERDŐFELÚJÍTÁS
Az erdőtörvény – valamint az egyes erdőrészletekre vonatkozó erdőterv – szerinti erdőfelújítás történhet mesterséges vagy természetes úton. Mesterséges erdőfelújítás esetén a szaporítóanyagot (mag, csemete) mesterségesen vetjük, ültetjük el a területen, ez általában fafajcsere esetén, nem őshonos faállományok kitermelését követően történik meg.
A mesterséges erdősítések elvégzése során a kitermelt (vagy kipusztult) faállomány helyén magvetéssel, csemete- vagy dugványültetéssel gondoskodunk a faállomány újbóli létrehozásáról. Erdősíthetünk a tavaszi (március-április), illetve az őszi (szeptember-november) erdősítési időszakban, kézi eszközök, elsősorban speciális erdészeti ékásó segítségével, valamint ültetőgépek alkalmazásával is.
A természetes felújítás két módon történhet, mindkét esetben a területen lévő faállomány utódai alkotják az új erdőt. Magról történő természetes felújítás esetén az idős faállomány magjaiból fejlődő csemete növekedését biztosítjuk, akácosok esetében a gyökerek megszaggatásával gyökérsarjról újítjuk fel az erdőt, majd biztosítjuk a fiatal erdő növekedésének feltételeit. A Parkerdő erdőállományainak döntő hányada őshonos fafajokból álló természetszerű erdő, amely a természetes felújításra alkalmas. Gazdálkodásunk alapelve ezért a természetes felújítás lehetőségeinek maximális kihasználásán alapuló természetszerű erdőgazdálkodás.
A Pilisi Parkerdő Zrt. területén – a faállomány viszonyoknak köszönhetően – az erdőfelújítások 70 %-a magról történő természetes felújítás útján történik.
A szakszerű erdősítés előfeltétele a kellően előkészített terület. Megfelelő talajelőkészítés esetén az ültetett szaporítóanyag megmaradási esélye nagyobb, hiszen a tápanyagellátás és vízháztartás feltételei jóval kedvezőbben alakulnak. Talajelőkészítéskor pásztákat, padkát vagy ültetőgödröt készítünk a talajfelszín részleges megbontásával, elsősorban kézi eszközökkel. Esetenként azonban teljes talajelőkészítésre is sor kerül – ekkor a tuskók is eltávolításra kerülnek a vágásterületről, ezt gépi mélyforgatás, tárcsázás követi. Speciális talajelőkészítési tevékenység még az idős állományok alatt elvégzett bozótirtás, mely során a természetes úton, magról kelt csemetéket akadályozó fa- és cserjefajokat távolítjuk el a területről.
Mind az ültetett csemetéknek, mind a természetes újulatból származó fiatal fácskáknak szükségük van arra, hogy megfelelő fejlődésük érdekében ún. ápolási munkákat végezzünk. A művelet során a főfafajok minőségi válogatása alapelv kell, hogy legyen. Ez alatt a minőségi törzsnevelést hátráltató kevésbé előnyös alakú faegyedek eltávolítása értendő, az erdőnek már ebben a fiatalkori szakaszában is.
Az ápolások során a gyomkonkurencia, a kúszónövények (szeder, iszalag) és a fás szárú elegyfajok, cserjék visszaszorítása a fő cél, annak érdekében, hogy az erdősítés fő fafaját fejlődésében, növekedésében segítsük. A munkák adott esetben – elsősorban az időjárás függvényében – akár kétszer is elvégzendők.
A folyamatban lévő erdősítések ápolása lehet kapálás, sarlózás, kaszálás, sarjleverés és gépekkel történő ápolás egyaránt.
Az erdősítés fejlődése során meghatározott idő, fafajtól, termőhelyi adottságoktól függően 3-10 év múlva eléri azt a műszaki állapotot, amikor ún. befejezett erdősítéssé válik, azaz „kész” erdő lesz belőle. Magassága ebben a korban legalább 1,5 m, és a talajfelszín kellő borítása, árnyalása is biztosított a fácskák megfelelő egyedszáma révén. A fiatalos viszont még ekkor is – igaz, visszafogottabb mértékű – ápolásra szorul, mely során biztosítani kell a főfafajok folyamatos előnyét a kísérő fafajokhoz képest. Ezt a munkaműveletet befejezett erdősítések ápolása névvel illetjük.
Jelen tájékoztatónk része a fenti – összefoglaló néven erdőművelési feladatoknak nevezett munkák – ez évben tervezett mennyisége, mely munkák szorosan kapcsolódnak az elvégzett és tervezett fakitermelési feladatokhoz.
FAKITERMELÉS
Az erdők felújítása történhet fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás, illetve tarvágás után. Fokozatos felújító, szálalóvágás esetén az idős állomány kitermelése több ütemben, évekig is eltarthat. A területen először a faállomány bontását végezzük el, melynek célja, hogy a csírázó magból fejlődő új facsemetéket fokozatosan egyre nagyobb növőtérhez és fényhez juttassuk. Miután a csemeték elérték a megfelelő méretet, a végvágással eltávolítjuk a még lábon álló öreg faegyedeket, biztosítva ezzel a fiatal faegyedek további fejlődését. A felújítóvágások különleges esete az ún. szálaló vágás, amikor az erdők természetes úton történő megújítása egy adott területen legalább három évtized alatt megy végbe.
A leggyakoribb erdőfelújítási módszer a természetes felújítást biztosító fokozatos felújító vágás. A felújító végvágás utáni kép ugyan bizonyos esetekben hasonlíthat a tarvágáshoz, alapvető különbség azonban, hogy végvágás után a területen már megtalálhatóak az eredeti állomány genetikai készletét hordozó fiatal facsemeték (újulat).
Az erdő megfelelő, egészséges fejlődése érdekében a növekedés során törzsszámcsökkentő beavatkozásokra, ún. tisztításokra, gyérítésekre (nevelő vágásokra) van szükség. A gyérítésekkel az egészséges, életerős egyedek, értékes elegyfafajok fejlődését segítjük azzal, hogy a megfelelő növekedésüket akadályozó faegyedeket eltávolítjuk.
Középkorú és idős erdőkben is sokfelé szükségesek az ún. egészségügyi termelések. Az ilyen jellegű munkával érintett erdőrészletekben kizárólag a korhadó, kiszáradt fákat távolítjuk el a szükséges mértékig. E munkák révén megakadályozhatjuk a kártevők terjedését, egyúttal csökkenthetjük a fák kidőlése által okozott esetleges károk, balesetek valószínűségét.
A szálalás az egyes erdőrészletekben ismétlődő, szálankénti, illetve csoportonkénti kitermelése oly módon, hogy az egész faállomány szerkezetében lényegi változás nem áll elő. A szálalás során összekapcsolódik a kitermelés, a felújítás és a nevelés. Szálalást csak olyan erdőrészletekben tervezünk, ahol a megfelelő feltételek rendelkezésre állnak (őshonos fafajokból álló, elsősorban középkorban lévő, jó adottságú és minőségű erdők, kedvező terepviszonyok, megfelelő erdészeti feltártság stb.).
Tarvágást csak a mesterségesen vagy sarjról felújítható fafajok (pl. akác) állományai esetében alkalmazunk, mert más módon a következő erdőgeneráció jó minősége nem biztosítható. Ekkor az idős faállomány egyetlen beavatkozással kerül az adott területen letermelésre, melyet jellemzően mesterséges erdősítés (magvetés vagy facsemete ültetés) követ, elsősorban abból a célból, hogy a hazai természetes őshonos erdőtársulásokat rekonstruáljuk, vagy esetleg a megváltozott termőhelynek megfelelő fafajokat ültessünk. Védett, Natura 2000 területen az idős fák 5-10%-a egyáltalán nem kerül eltávolításra, kisebb facsoportok, sávok biztosítják a tájképi értékek megőrzését.
A fakitermelési munkák pontos ütemezése mindig az időjárás függvénye, elvégzésük január-március hónapok között és október-december hónapok közötti időszakban várható.
A fakitermelések után sem áll le a munka az erdőkben. A vegetációs vagy növekedési időszakban végzett erdősítési, erdőápolási munkák kevésbé látványosak, de az erdő élete, fejlődése szempontjából meghatározóak.
Hasonlóképpen kevésbé látványos a Parkerdő ún. PARKFENNTARTÁSI-KÖZJÓLÉTI tevékenysége, mely az egyes kirándulóhelyek, letelepedők, turistautak, szálláshelyek fenntartását, fejlesztését és egyéb, a turisztikával összefüggő feladatokat foglalja magában. A kirándulni, pihenni vágyók igen nagy számban keresik fel a környező erdőket, emiatt különösen fontos, hogy ezen igények is megfelelő szinten legyenek kielégítve. A Parkerdő parkfenntartási feladatait jelenleg szinte teljes egészében saját forrásból végzi el.
A letelepedőhelyek berendezései (padok, asztalok, táblák, egyéb építmények) rendszeres karbantartást igényelnek. Folyamatosan gondoskodunk a keletkezett hulladék elszállításáról, illetve a kapcsolódó turistautak, sétautak fenntartása és tisztítása is feladatunk. A szemétgyűjtés és az illegálisan kihelyezett hulladék elszállítása még mindig a legnagyobb ráfordítást jelenti társaságunknak, ez 2015. évben több, mint 60 millió forintos költséget jelentett.
A 2016. évben a Pilisi Parkerdő a befejezett erdősítés ápolási munkáit tervezi elvégezni 0,64 ha területen.
CIKKAJÁNLÓ