Szent András hava - őszutó - az enyészet hava

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál, „novem” = kilenc, innen az elnevezés.

A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. A halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. Sírjaikon gyertyákat gyújtottak, hogy a fázós lelkek a gyertyák fényénél melegedhessenek, vagy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék  visszataláljanak a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák az élőket.

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál, „novem” = kilenc, innen az elnevezés.

A november elsejei Mindszentet Kr. u. 835 óta, a másodikán tartott Halottak napját pedig 998 óta tartja meg az Egyház. A halandók iparkodtak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. Sírjaikon gyertyákat gyújtottak, hogy a fázós lelkek a gyertyák fényénél melegedhessenek, vagy az ezen a napon sírjaikból kiszabadult lelkecskék  visszataláljanak a maguk sírjába, s ne nyugtalanítsák az élőket. Ilyenkor persze illett a sírokat is rendbe hozni. Sőt néhány – főként szláv – vidéken élelmet is helyeztek a sírokra, nehogy a lelkek bármiben is hiányt szenvedjenek és ezért „hazajárjanak”.

Találtam november hónapban is - természetesen a teljesség igénye nélkül - néhány olyan nemzetközi, amik a világ egészét érintik vagy és az ENSZ tevékenységéhez kapcsolódnak.

November 10-ét  a Tudomány Világnapjává nyilvánította az UNESCO a békéért és a fejlődésért. A nap célja, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy a közösség iránti felelősséggel az emberiség számára nagyon fontos tudományos eredményeket a béke és a fejlődés érdekében használjuk.

„Arra a felismerésre jutottunk, hogy mi mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, és mindannyian a bioszféra részei vagyunk; valamint hogy az emberiség jövője elválaszthatatlanul összekapcsolódik a globális létfenntartó rendszerek megőrzésével és az élet valamennyi formájának fennmaradásával. Felszólítjuk a világ valamennyi nemzetét arra, ismerjék el annak sürgető szükségességét, hogy a természet- és társadalomtudományokból származó ismereteket az emberi szükségletekre használják fel anélkül, hogy visszaélnének ezekkel az ismeretekkel. A tudománynak az egész emberiséget kell szolgálnia, és biztosítva a természet és a társadalom teljesebb megértését, hozzá kell járulnia egy mindenki számára jobb életminőség és egy egészséges és termékeny környezet biztosításához a jelen és a jövő nemzedékei számára.” /részlet az ENSZ-nek a Tudományról és a Tudományos Ismeretek Felhasználásáról szóló nyilatkozatának preambulumából/

1997. november 12-én az IFSW, a Szociális Munkások Nemzetközi Szervezete meghirdette A SZOCIÁLIS AKCIÓ NEMZETKÖZI NAPJÁT, azért hogy összegyűjtsék az európai szociális munkások tapasztalatait a társadalmi kirekesztettséggel kapcsolatban és kidolgozzanak különböző programokat a marginalizálódott rétegek beilleszkedésének segítésére. Magyarországon először 1998-ban, majd Budapesten 2000-ben rendezték meg ezt a napot.

1888. november 12-én történt egy Magyarország és az egész világ számára jelentős esemény. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának ülésén Eötvös Lóránd felolvasta a „Vizsgálatok a gravitáció jelenségeinek körében” című értekezését. Ez volt első előadása a földi nehézségi (gravitációs) erőtér megismerésére vonatkozó kutatásairól.

November 16. A Tolerancia Nemzetközi Napja. Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, ekkor nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. Ennek a kampánynak az eredményeiből nőtte ki magát az azóta évenként megrendezett  A TOLERANCIA NEMZETKÖZI NAPJA. 

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.
Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.
/József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat – részlet/

November 20. az ENSZ ajánlására  A Gyermekek Jogainak Világnapja.  1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”.
„A gyerekeket is megilleti a gondolat, a vallás és a lelkiismeret szabadsága, az őket nevelő felnőtteket pedig az a jog, hogy a gyereket - fejlettségi szintjének megfelelően - irányítsák az ezzel kapcsolatos kérdésekben.” /részlet az 1989-es konvencióból/

„Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.”
/Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért - részlet/

Magyar vonatkozású emlékekben is bővelkedik november hava.

1846. november 1-jén tartották a Műszaki Egyetem elődjeként működő JÓZSEF IPARTANODA ünnepélyes megnyitóját, ahol Széchenyi István is megjelent. Hét tanszékkel, egyéves előkészítő és kétéves rendes tanulmányi idővel, német nyelven oktattak. Az 1847/48-as első tanévben 76 előkészítő, 19 műszaki, 6 gazdászati, 4 kereskedelmi hallgatója volt. 1850-ben hozzácsatolták az 1782-ben alapított mérnöki intézetet, (Institutum Geometricum) a gazdászati és kereskedelmi szakot viszont megszüntették. 1856-tól a neve Császári és Királyi József Politechnikum-ra változott. 1871-ben nyert az intézmény egyetemi rangot.

1825. november 3. jelentős nap volt Magyarországon a későbbi tudományos élet számára. Ezen a napon mondta el híres beszédét gróf Széchenyi István a pozsonyi reformországgyűlésen. "„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” (Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása)

A felajánlást elfogadták és végül 1830-ban ülésezhetett először a Tudós Társaság, Teleki József, elnök mellett, Széchenyi másodelnök lett. 1840-ben lett a Tudós Társaságból Tudományos Akadémia. Azóta ez a nap, november 3. a magyar tudományos élet és a Magyar Tudományos Akadémia napja.

1950. november 7-én nyitották meg Budapest máig legforgalmasabb és 2008-ig leghosszabb hídját az Árpád hidat. (akkor Sztálin hídnak nevezték)  A híd története - átadása előtt is - elég érdekes, tervezését még 1929-ben kezdték, majd 1939-ben indult az építése, Széchy Károly és Sávoly Pál építőmérnökök vezetésével. 1943-tól a háború miatt abbamaradtak a munkálatok, szerencsére ezt a félig kész hidat a németek nem bombázták le, így végül  1950 őszére készült el. 1969-ben felújították és 1980-84 között még korszerűsítették, szélesítették.

A magyar nyelv napja - „Nyelvében él a nemzet” - /Széchenyi/ November 13.  - A magyar nyelv napja - az Országgyűlés 2011. szeptember 26-ai határozata alapján. 1844-ben ezen a napon fogadták el azt a törvényt, ami a magyar nyelvet  Magyarországon államnyelvvé tette. Széphalmon, Kazinczy Ferenc szülőhelyén van a Magyar Nyelv Múzeuma. A magyar nyelv a szellemi-kulturális örökségünk, identitásunk alapja, ezért  az Anyanyelvápolók Szövetsége fontosnak tartja ápolását, nyelvi hagyományaink őrzését.

1895. november 18-ától egy rendelet lehetővé tette Magyarországon is a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot. Az igazi nagy változást azonban mégis csak a világháború körüli időszak hozta meg. Az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát 1897. május 14-én avatták orvossá Magyarországon. Az első mérnökhallgatókat, összesen négyen voltak, 1918-ban vették fel a Műegyetemre. Pécsi Eszter, az első építészmérnöknő 1920. március 15-én kapta meg a diplomáját. Az első női egyetemi tanárt Vendl Mária, mineralógust 1930-ban nevezték ki, ásványtant tanított a Debreceni Tudományegyetemen. Az első magyar országgyűlési képviselő Slachta Margit, feminista politikus volt, 1920. március. 25-én a főváros I. kerületének nemzetgyűlési képviselőjévé választották.

November hónap neves szülöttei

1902. november 2-án Rácegrespusztán született a XX. századi magyar irodalom jelentős és sokoldalú alkotója, ILLYÉS GYULA, író, költő, műfordító, szerkesztő. Számos irodalmi folyóiratnál dolgozott, a - A puszták népe - című önéletrajzi elemekkel átszőtt szociográfia,   - A Petőfi - a költő életét és költészetét elemző mű, később nagyszerű történelmi drámák, pl. a Fáklyaláng, az Ozorai példa szerzője. Költészetének kezdeti korszakában párizsi hatásra expresszionista és szürrealista verseket, majd később realista stílusban a magyar vidék életéről és a magyar táj szépségéről szóló verseket írt.  Versei és regényei mellett még esszéket, tanulmányokat, naplójegyzeteket írt, interjúkat, műfordításokat és népmese-feldolgozásokat is készített.

1814. november 6-án született Svájcban Ganz Ábrahám, többszörös feltaláló, gyártulajdonos. Vándor inasként bejárva Európát, 1841-ben érkezett Pestre, ahol a Széchenyi által kezdeményezett József Hengermalom Társulat gőzmalmának szerelésénél, majd öntödéjében dolgozott és inasból öntőmester lett. 1844-ben önálló öntödét alapított, 1848-49-ben a honvédseregek számára a gyárában  ágyúgolyókat öntöttek és a szabadságharc leverése után ezért  börtönbüntetést kapott. Munkásságának legnagyobb szakmai sikerét a kokillaöntésű vasúti kocsi kerekek gyártásával érte el, amit  1853-ban kezdtek el és Ganz 1856-ban a továbbfejlesztett változatára szabadalmi oltalmat kapott. Ezen kívül gyárában készítettek még öntöttvas hídszerkezeteket és malomipari hengereket is.

1810. november 7-én született ERKEL FERENC, zeneszerző, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője, karmester, zongoraművész és zenepedagógus. Fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életben. 1835-től az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere és zeneszerzője volt. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát, szövegkönyvének szerzője alkotótársa Egressy Béni volt. 1844-ben mutatták be Hunyadi László című történelmi operáját.  Ő nyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot és 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot. Legsikeresebb operáját a Bánk bánt, ami egyben sikereinek csúcsát is jelentette csak 1861-ben mutatták be először. Erkel volt az 1875-ben megnyitott Zeneakadémia első igazgatója is, sőt az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatójává is megválasztották.

Különös véletlen, hogy Erkel legsikeresebb operáját ihlető dráma, a Bánk bán szerzője Katona József is novemberi születésű, 1791. november 11-én született. Volt vándorszínész, költő, fordító, jogot végzett, 1820. január 1-jén Pesten önálló ügyvédi irodát nyitott, november 3-án Kecskeméten alügyésszé és 1826. november 1-jén főügyésszé választották. Történelmi drámákat, kritikát, tanulmányt írt. Legjelentősebb drámáját a Bánk bánt, egyszer át is dolgozta 1820-ban lett kész, de csak 1821 novemberében jelent meg. Kevesen olvasták, első előadásai sem voltak sikeresek, az igazi sikert az 1848. március 15-én közkívánatra a Nemzeti Színházban tartott díszelőadás hozta meg. Később  Erkel Ferencnek Egressy Béni szövegére írt operaváltozata tovább népszerűsítette a drámát, sőt az opera lett igazán sikeres.

1902. november 12-én született Wigner Jenő, a legismertebb Nobel-díjas, magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke. Vegyészmérnöknek készült, modern fizikát Berlinben tanult, oktatói voltak többek között Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue. Doktori értekezését kvantumkémiából írta. Ezután egy ideig itthon dolgozott apja bőrgyárában. Amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, kutatásait Ő is Berlinben és Göttingában folytatta a Vilmos Császár Intézetben. Könyvet is írt, Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában címmel. A kvantummechanika területén elért eredményeiért 1963-ban Nobel-díjat nyert.

1941-ben az USA-ban részt vett az első atomreaktor létrehozásában.  (Ő végezte a láncreakció megindulásának és önfenntartóvá válásának feltételeit megadó számításokat). Később Ő tervezte a további, - az uránium után - a plutóniumon alapuló reaktorokat. Ennek alapján egy munkatársa a világ első atomreaktor mérnökének nevezte.

1773. november 17-én született CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, aki korában egészen újjávarázsolta a magyar költészetet, egyaránt merített a felvilágosodás eszméiből, a nyugat-európai költészetből és az  ízes magyar népköltészetből. Kevesen tudják róla, hogy csodagyereknek tartották. 1793 táján kerültek napvilágra első versei a Magyar Múzsa című újságban. Jogot tanult, de nem lett belőle jogász, kirúgták a híres debreceni, majd később a sárospataki kollégiumból is. A pozsonyi országgyűlésben próbált pártfogókat szerezni, de csak az országgyűlés lapjában írt. 1797. márciusában megismerkedett Vajda Juliannával, Lillával, de a boldognak induló szerelemből nagy csalódás lett és egy gyönyörű versciklus, a Lilla versek. 1798–99 telén megírta a Dorottya című, a korabeli vidéki életről szóló vígeposzát. 1799 májusában a csurgói református gimnázium segédtanára lett, de felvilágosult tanítási stílusa miatt itt sem volt maradása. Később sem volt igazán sikeres, világirodalmi jelentőségű költészetét korában nem értékelték. A nyelvújításban az egyeztetés híve volt: elsősorban a régi és a népi nyelvtől várta „nyelvünk természete szerint” az irodalmi nyelv megújulását. Kazinczy és Kölcsey csak népies verseit értékelte, sokoldalú tehetségét nem vették észre. Később  Jókai igyekezett népszerűsíteni, de Ady és a Nyugat írói, költői (Móricz, Tóth Árpád) fedezték csak fel Csokonai Vitéz Mihály igazi nagyságát.

1877. november 22-én született, Érmindszenten Ady Endre a legendás, nagy magyar költőóriás, publicista, a Nyugat költőnemzedékének vezéralakja.   1896. március 22-én jelent meg első verse a Szilágy című helyi lapban. A debreceni református jogakadémián  tanult, közben helyi lapok, köztük a függetlenségi Debreczen újságírója volt. 1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, később társszerkesztője lett. 1903 őszétől írta szenvedélyes szerelmes verseit Diósy Ödönné, Brüll Adélhoz, Lédához. 1904-ben Budapestre költözött, később egy ideig Lédával Párizsban élt és több magyar lap tudósítója volt.  1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott, fölváltva élt hol Budapesten, hol Párizsban, hol édesanyjánál Érmindszenten. 1908-ban barátságot kötött Hatvany Lajossal, az induló Nyugat-mozgalomnak,  Nagyváradon pedig A Holnap Társaság antológiájának a vezéregyénisége, a Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ népszerű, jó tollú munkatársa volt és kapcsolatba került a Galilei-körrel is. 1915-ben feleségül vette Boncza Bertát, azaz Csinszkát, ennek a szerelemnek köszönhetők a gyönyörű Csinszka versek. A világháború idején Csucsán éltek, Ady háborúellenes volt, cikkei miatt politikai támadások érték. Utolsó nyilvános szereplése 1918. december 1-jén a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt, elnökké választották, de beszédét már Hatvany Lajosnak kellett fölolvasnia.

Ady Endre költői pályafutása kortársai közt kiemelkedő, kiváló lírikus és rendkívüli társadalmi érzékenységű publicista volt. 1906-ban első kötetével üstökösként robbant be az „új időknek új dalaival” (Új versek) az irodalomba. Minden évben  rendszeresen jelentek meg újabb verseskötetei.

„Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”  1883. november 26.-án született Babits Mihály, költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.  A budapesti egyetem magyar–francia, később latin szakán tanult, s nagyon érdekelte a modern francia és az orosz irodalom. Először Baján, majd később a szegeden tanított. Verseit 1908-ban először a Holnap antológia és a Nyugat közölte. 1908-ban lefordította Dante Isteni színjátékát. 1909-ben jelent meg első verseskötete  - Levelek Iris koszorújából – címmel.  Megtanult görögül is, a görög és angol költőket  fordított és 1911-ben megírta drámai költeményét a Laodameiat.

1911-től Újpesten tanított.1912-ben emléket állított a vérvörös csütörtöknek - Május huszonhárom Rákospalotán – című versével. Nagy, háborús verse a – Miatyánk -  1914-ből. A világháborút idején    a - Játszottam a kezével – című verse miatt (1911 - 1915) üldözték és el is bocsájtották.  1916. márciusában a Nyugat zeneakadémiai rendezvényén saját  - Húsvét előtt - című békeversét szavalta, óriási sikere volt, a Nyugat szerkesztője lett és újra taníthatott.  Egy másik békeverse a – Fortissimo - című miatt az ügyészség elkobozta a Nyugat 1917. március 1-jei számát és ellene eljárást indítottak, ennek ellenére még márciusban kinevezték  egyetemi tanárrá. 1919-ben forradalmi szereplése miatt ismét üldözték, mégis az irodalmi élet egyik vezető személyisége maradt. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát. Erősen konzervatív beállítottságú volt, de érdekelték a társadalom problémái, ezt mutatják a regényei. (Kártyavár; Timár Virgil fia, Halálfiai). A háború után már örökké benne élt a rettegés, nem véletlenül, mert mire új verseskötete (Versenyt az esztendőkkel!) 1933-ban megjelent, Hitler hatalomra jutott Németországban. 1933-tól egyedül szerkesztette a Nyugatot. Elszigeteltségéhez, pesszimizmusához az is hozzájárult, hogy a Baumgarten-alapítvány kurátora lett. 1938-ban már súlyos betegen, operáció után írta a Jónás könyve című költeményét. 1941 márciusában még megtartotta akadémiai székfoglalóját. Szellemi öröksége erősen hatott a II. világháború utáni Újhold nemzedékére.

1876. november 30-án Budapesten született Heim Pál, gyermekorvos, a korszerű csecsemőgondozás és táplálás magyarországi meghonosítója. Orvosi tanulmányait Lausanne-ban és Budapesten végezte. Először a pozsonyi, majd a pécsi, végül pedig a budapesti orvosegyetem tanára volt. Gyakorló orvosként, kutatóként és oktatóként is jelentős tevékenységet folytatott. Felismerte, hogy a csecsemők életének, betegségeinek és halálának tanulmányozása fontos része a tapasztalatszerzés szempontjából a gyermekgyógyászatnak. Érdeklődése olyan, ma is időszerű kérdésekre terjedt ki, mint az anyagcsere és a folyadékháztartás zavarai, a fehérvérsejtek tulajdonságai, a gyermekkori tüdőbetegség, a csecsemőtáplálás alapelvei, a szoptatás fontossága. Hangsúlyozta a felvilágosítás, a megelőzés, az egészségre nevelés jelentőségét. Megalapította az első gyermekápolónői iskolát. Nevét a Heim Pál gyermekkórház viseli Budapesten.