2024. február 1-től az orvosi ügyelet az új, központi rendszerben folytatja működését! Az alábbi cikkben erről olvashatnak bővebben.
KÖZÉRDEKŰ ORVOSI ÜGYELETI RENDSZER
2024. február 1-től megújul az orvosi ügyeleti rendszer
Györfi Pál az új ügyeleti rendszerről
Az OMSZ tájékoztatója
Egységes alapellátási ügyeleti rendszer
Január elején elérte a 300 ezret az Országos Mentőszolgálat egységes alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma Magyarországon. A 2023. február 1-én Hajdú-Bihar vármegyében indult egységes rendszerhez eddig az ország 17 vármegyéje (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Komárom-Esztergom, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Heves, Tolna, Csongrád-Csanád, Zala, Somogy, Bács-Kiskun, Vas, Nógrád) csatlakozott, a működés mindenhol zavartalan.
2024. február 1-én Pest vármegye is becsatlakozik az új rendszerbe!
A jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, 19.105 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházi felvételre küldeni. Több mint 32 ezer esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, több, mint 246 ezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 21 ezer beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és a lakásukon látták el őket. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 37 százaléka gyermek, illetve 18 éven aluli fiatal volt.
1830 – az egységes ügyeleti hívószám
Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer telefonszáma felnőttek és gyermekek esetében is egységesen: 1830. A 1830-as hívószám mindenhol jól működik, a visszajelzések alapján az ügyeleti rendszerrel az ellátottak továbbra is elégedettek. Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer országos kiterjesztése 2024. február 1-jétől Fejér és Pest vármegyében folytatódik.
..
Az ügyeleti rendszer múltja
Az előzmények kapcsán pedig elmondta: közel 40-50 éve alakult ki Magyarországon az az egészségügyi ügyeleti rendszer, melyben sokféle szervezésben, sokféle ellátási színvonallal lehetett találkozni. Voltak települések, ahol a helyi orvos várta a betegeket, akihez be lehetett kopogni vagy vette a táskáját és kiment a beteghez ügyeleti időben. Ez sok helyen ma is így van. Ám ahogy az egészségügyi ellátórendszer fejlődött, már nem volt elvárható egy orvostól, hogy minden éjszaka felkeljen. Így már az ’50-es években, a mai önkormányzatok elődei – a tanácsok –orvosi ügyeleteket hoztak létre, ügyeleti orvosokat alkalmaztak a feladatra.
A rendszerváltás után az önkormányzatok feladatává vált az alapellátás, azaz az önkormányzatok igyekeztek gondoskodni arról, hogy akár éjszaka, akár hétvégén a betegek az alapellátás szintjén ellátást kaphassanak. Az önkormányzatok vagy közvetlenül szerződtek az orvosokkal erre a feladatra vagy pedig – és ez volt a jellemzőbb -, cégekkel szerződtek, amelyek pedig alvállalkozókat vontak be ebbe az ellátásba.
Panasz az ügyeletekre
A betegek visszajelzései alapján meglehetősen különböző színvonalú ellátást láthattunk Magyarországon. Voltak helyek, ahol jól működött a rendszer, de sajnos az volt a jellemzőbb, hogy a betegek panaszkodtak: nehezen tudják elérni az ügyeletet, vagy ha elérik, az a válasz, hogy „nincs bent orvos, hívják a mentőket” – sorolta a tapasztalatokat a kommunikációs vezető, kiemelve: ha pedig végül létrejött az orvos-beteg találkozás, finoman szólva nem volt minőségbiztosított az ellátás, melyben a betegek részesültek.
- Volt még egy szempont, mely szintén tagadhatatlan: a finanszírozás az önkormányzatok szempontjából egyre nehezebb feladatot jelentett, hiszen az elmúlt időszakban árrobbanás zajlott, a béremelkedések is olyan helyzetet hoztak, hogy a cégek, melyek az önkormányzattal szerződtek, jelentős áremelésre készültek – ezt pedig nehezen tudta kigazdálkodni bármelyik település – mutatott rá Győrfi Pál az általában háttérben zajló folyamatokra, amelyek az alapellátási ügyelet nehézségeinek egy részét is okozták.
Egységes ügyelet Fejérben és Pest vármegyében is
- Ezért is, az a döntés született, hogy jöjjön létre Magyarországon egy egységes, minőségbiztosított alapellátási ügyeleti rendszer, amely a betegek szempontjából közvetlenül és jól elérhető, s nyújtja azt az ellátást, melyre a betegnek igazából szüksége van. Ezt a feladatot kapta meg az Országos Mentőszolgálat – mondta Győrfi Pál Székesfehérváron. - Mielőtt belekezdtünk volna, lehetőségünk volt egy másfél éves modellprogram lefolyatására Hajdú-Bihar vármegyében. Ennek a tapasztalatai alapján tudtuk a végleges tervet letenni az asztalra – tette hozzá, ahogy azt is: - A tapasztalatokból kiderült, hogy a betegeknek mire és mikor van szükségük. Az látszódott, hogy hétköznap délután 16 óra és este 22 óra között, aki az ügyelethez fordult, általában valamilyen háziorvosi probléma miatt tette ezt: nem tudott elmenni a háziorvosához valamiért, illetve olyan vizsgálatra, beutalóra van szüksége, amely a háziorvosok kompetenciája. Viszont este 22 órakor hirtelen fordul a kocka és látható a váltás: aki az éjszakai órákban fordul az ügyelethez, valóban valamilyen akkut probléma miatt jelentkezik, ami már nem a háziorvosi ellátáshoz tartozik. Ennek az új egységes ügyeleti rendszernek talán ez a legfontosabb eleme: a betegek igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodva hozzuk létre Fejérben is az új ügyeleti rendszert.
- De – hangsúlyozta a fontos körülményt Győrfi -, létrehoztunk egy egységes telefonszámot, a 1830-at. Mindenkit arra kérünk, hogy ha éjszaka valamilyen hirtelen problémája adódik, akkor ne induljon el, akár gyalog, biciklivel, de még kocsival sem, hanem hívja fel ezt a 1830-as telefonszámot, hiszen elképzelhető, hogy egy lépést sem kell tennie, hanem mi kiküldjük az ügyeletet hozzá és saját lakásán kapja meg az ellátás, lakjon Fejér vármegye bármelyik kis településén! Sőt! Mivel egységes rendszerként működik az alapellátási ügyelet és az Országos Mentőszolgálat mentési rendszere, ezért a hívást fogadó szakember, ha az információk alapján azt látja, hogy nagy baj van, akkor ahelyett, hogy az ügyelettel vacakolnánk és az ügyelet menne ki, rögtön mentőautót riasztunk és bevisszük a beteget a kórházba. Ez tehát a betegbiztonság szempontjából is előrelépést jelent.
Mindig szakember a 1830-as telefon végén
A mentők irányítója és az ügyelet irányítója gyakorlatilag fizikailag is egymás mellett foglalnak helyet, amely számos előnnyel jár. Ezek kapcsán hozott példákat a mentő:
- Előfordult számos olyan hívás a régi rendszerben, hogy rosszul van valaki. Felírták a címet, ám az orvos nem volt bent a rendelőben. Az orvos, miután visszaért a rendelőbe, akár órák múlva, gyorsan rendbe szedte magát, evett pár falatot és indult a beteghez, ahol a helyszínen derült ki, hogy szívinfarktusról van szó. Vagyis 2-3 órát veszített a beteg ennek minden kockázatával együtt. Az új rendszerben protokoll alapján történő kikérdezés történik, szakember fogadja a hívást. Hangrögzítésre is kerül a hívás, ami szintén új elem. S ha már a telefonban kiderült, hogy komoly bajra kell gyanakodni, azonnal mentőautót riasztunk.
Gyerekek esetében is a 1830-at hívják!
Győrfi Pál a Fejér vármegyei ügyeleti rendszer kapcsán is kiemelte külön a gyermekek ellátását:
- Bármelyik ügyeleti telephelyünkre be lehet menni gyermekkel is, az első vizsgálat tehát bárhol megtörténhet. Külön két helyen lesz gyermek alapellátási ügyelet Fejérben: Székesfehérváron és Dunaújvárosban. Székesfehérváron hétvégén 8 és 20 óra között, Dunaújvárosban pedig hétvégén reggel 8 órától délután 14 óráig rendelkezésre állnak a szakemberek.
A központi ügyeletek a kórház területén a sürgősségi osztály mellett, illetve a gyermekosztály mellett találhatóak, melynek szakmai előnyei vannak: ezzel tehermentesíthetők a sürgősségi osztályok, ahol a legsúlyosabb esettől az egészen enyhe esetig bármilyen beteg előfordulhat.
Kik fordulnak az ügyelethez?
Az látható a tapasztalatokból, hogy az ügyeleti ellátások kb. 10 százaléka esetében telefonos tanácsadás elegendő. Ezért is fontos, hogy szakember vegye fel a telefont, s esetleg még szakorvosi telekonzultációt is be tudjon vonni a telefonbeszélgetésbe.
A hívások másik 10-15 százaléka helyszíni ellátást igényel, azaz kimegy az ügyeleti autó és otthon látja el a beteget. A megmaradó 70-80 százalék esetében történik a betegellátás az ügyeleti telephelyeken. Az elmúlt egy év tapasztalata alapján elmondható: hétvégén többen érkeznek, de hétköznap bőven a megszokott hétköznapi alapellátás alatti betegszámot jelent az ügyeleti időben a munka a háziorvosoknak.
Az ellátás 1-től 5-ig értékelhető
Az Országos Mentőszolgálat folyamatosan kéri a betegek visszajelzéseit: mérik ugyanis a teljesítményüket. 1-től 5-ig osztályozható külön az ügyelet elérhetősége, a betegellátással való elégedettség s a kapott tájékoztatás minősége.
- Jelenleg az átlagunk 4,25, ami egészségügyi szolgáltatások területén kifejezetten magas értéknek számít. Mi mindent meg fogunk tenni bajtársaimmal, hogy a Fejér megyei betegek is hasonlóan elégedettek legyenek. Ehhez új autókat is használhat az ügyelet: a vármegyébe ugyanis négy új autó érkezik a szolgálat megkezdéséhez.
Forrás: feol.hu