Zajti Ferenc - festő, őshaza kutató
Zajti Ferenc az 1930-as évek végétől gyakran vendégeskedik Dr. Lőrinzy Szabolcs Kultuszminisztériumi főtanácsos kisoroszi villájában. Az itt töltött idő alatt festményvázlatokat, pasztellkréta rajzokat készített (a kisoroszi H. Rozália pasztell portréjának fotómásolata megtalálható a Kisoroszi. Fotóarchívumban) 1949-ben felkutatta egy „lelencbe” került kisoroszi gyermek hollétét, és megpróbálta a szétszakadt családot újra összehozni.
Zajti Ferenc életútját végigkísérte a festészet, de munkásságában nagyobb részt ölelt fel az őshaza kutatása.
1886-ban születetett Újfehértón. A Debreceni Református Kollégium elvégzése után 1905–ben Münchenben Hollósy Simon festőiskolájában tanult tovább, majd Kubinyi Sándor és Bosznay István voltak a mesterei. Tájképei Hollósy Simon posztimpresszionista stílusát követik. 1907-től a Budapesti Városháza tisztviselőjeként dolgozott és festőként első kiállítása 1909-ben nyílt Pestújhelyen. 1910-es években jó barátságba került Csontváry Koszta Tivadarral. Nagyon érdekelte a keleti kultúra és a magyarok ős hazájának kutatása. Tanulmányait bővítve 1918-ban a Református Teológiai Akadémián teológiát tanult. Lefordította és kiadta Zarathusztra Zend-Avesztáját, a könyvhöz 70 képből álló sorozatot készített. Elindította a szkíta-hun-magyar rokonsággal foglalkozó Aveszta Könyvtár-sorozatot. 1928-ban meghívta Rabindranath Tagorét Magyarországra. A hun-magyar eredet összefüggéseit kutatva 1928-29-ben fél évig Indiában élt. Ez a tanulmányút nagy hatással volt a művészetére is, képeinek témáját gyakran választotta az indiai kultúrából. Ő alapította 1929-ben a Magyar – Indiai Társaságot és 17 éven át az elnöke volt. 1930-32-ben Kemál Atatürk, elnök meghívására Konstantinápolyban és Ankarában a magyar-török kapcsolatokat kutatta. 1933 - 1946-ig volt a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének vezetője. Az 1940-es évek közepétől az orosz-magyar kulturális kapcsolatokról készített képsorozatot. Hagyatéka ismeretlen helyre került. Közvetlen halála után kifosztották a lakását, sok értéke eltűnt, többek között üvegnegatív gyűjteménye.
Szülővárosában Művelődési Központot, Helytörténeti Gyűjteményt neveztek el róla, és 2001-ben került az újfehértói múzeum kertjébe Bíró Lajos szobrászművész Zajti Ferencről mintázott mellszobra.
